Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai uniós pályázati források az alábbi két nagyobb csoportba sorolhatók:
ä Intézményes Támogatások,
ä Közösségi Programok pályázatai.
Az Intézményes Támogatások körébe az alábbi forrásokat
soroljuk:
ä Előcsatlakozási Alapok
ä PHARE
ä SAPARD
ä ISPA
ä Strukturális Alapok (Nemzeti Fejlesztési Terv
Operatív Programjaira beadható pályázatok)
ä Közösségi Kezdeményezések
ä Kohéziós Alap
Intézményes Támogatások
ä Jellemzően nonprofit szervezetek, iskolák,
önkormányzatok pályázhatnak közvetlenül
ä Kis- és középvállalatok közvetett módon pályázhatnak,
egyes kivételekkel (pl.: GVOP)
ä A nyertes pályázók közbeszerzési eljárás során választják
ki azokat a szolgáltatókat, amelyek a munkát elvégzik
ä Bírálat szempontja nyílt pályázaton az NFT céljaihoz
való hozzájárulás, közbeszerzés esetén árajánlat
ä A tenderkiírások pontosan meghatározott feladatok el
végzésére vonatkoznak. Kivitelezőként cégek,
nagyvállalatok, szolgáltatók indulnak a tendereken,
a KKV-k elsősorban az ő beszállítójukként vesznek majd
részt a munkában
ä Követendő stratégia: megfelelő kapcsolatrendszer
kialakítása az önkormányzatokkal (ill. a potenciális
pályázókkal)
A csatlakozásunkat követően megszűnnek számunkra az Előcsatlakozási Alapok támogatásai és megnyílnak a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai. A 2004-ben elnyert források azonban a PHARE esetében 2008-ig, a SAPARD esetében 2006-ig még lehívhatók. Az ISPA-t 2004. május 1-jével váltja fel a Kohéziós Alap, a még befejezetlen ISPA-projektek így csökkentik a Kohéziós Alap forrásait.
A „Közösségi Programok” alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik.
Közösségi Programok
ä Bármely szervezet pályázhat, egyes esetekben természetes
személyek is
ä Kifejezetten kiemelten kezelik a kis-
és középvállalkozások részvételét
ä A megvalósítás során igénybe vehetünk alvállalkozókat, de
közbeszerzési eljárás kiírása nem kötelező
ä Bírálati szempont: a Projekt minősége, európai célokhoz
való hozzájárulása
ä A nyertes pályázók saját maguk valósítják meg
a projektet. Saját ötletek, elképzelések valósíthatók meg
ä Követendő stratégia: nemzetközi partnerség kialakítása
(a pályázás nemzetközi konzorciumokban történik)
Közösségi szinten dől el, hogy mely területekhez kapcsolódóan, milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Minden esetben egy-egy ciklusra (általában 4-5-6-7 évre) határozza meg az Európa Tanács a program költségvetését. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek meghatározva.
A forrásokra bármely jogi személy (ritka esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. Mind a beadás, mind a bírálat, elszámolás, a teljes adminisztráció az Európai Unió (DG-k) intézményrendszerén keresztül történik. Pályázni legtöbb esetben csak konzorciumokban lehet, általában minimum 2-3 EU-tagállambeli szervezet részvételével. A pályázatokat angol nyelven bírálják, de az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. A Bizottság a pályázatokat saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban kizárólag angolul zajlik.
Magyarország számára jogilag minden közösségi program nyitott, de a csatlakozás előtt a programokban való részvételt belépési díjhoz kötötték. Magyarország 1997 óta vesz részt Közösségi Programokban.
Az elkövetkezendőkben ezeknek a támogatási forrásoknak a struktúráját, intézményi hátterét, valamint pénzügyi feltételeit mutatjuk be olvasóinknak. Európai és magyar példákkal segítjük az átláthatóságot.
