A csatlakozó tíz új ország miatt 700 millióról évi egymilliárd euróra növekszik az unió működésének nyelvi költsége, mert 2006-ra az ez évi 1,3 millió oldalról 2,4 millióra ugrik a keletkező iratok lefordítandó oldalainak száma. A brüsszeli intézményekben májustól ugyanis elméletileg már 380 nyelvi kombinációt (20x19) kell tudniuk kezelni a tolmácsoknak. A tizenöt jelenlegi tagállam tizenegy nyelvet jelent, így a nyelvi kombinációk elméleti száma - oda-vissza fordítást feltételezve - májusig még csak 110 (11x10). Az unió lakosságának fejenként évi 2 eurójába kerül a fordítás, ami valamivel kevesebb az uniós költségvetés 1 százalékánál, míg a bővítés minden uniós állampolgárnak 25 eurójába kerül - derül ki az EU brüsszeli bizottságának számításából. Májustól a tíz új ország mindegyikének nyelvére is le kell fordítani az összes keletkező uniós jogszabályt és irányelvet, a miniszteri tanácskozásokon és az Európai Parlamentben mindenkinek joga van saját nyelvén beszélni s hallgatni, valamint hozzájutni a keletkező dokumentumokhoz, de az úgynevezett belső anyagok továbbra is csak angolul és franciául készülnek majd.
A brüsszeli bizottságban és a közvetlenül mellette működő intézményekben jelenleg szinte kizárólag angolul és franciául beszélnek, és ez a helyzet a bővítés után sem változik, de egyelőre szinte megoldhatatlannak tűnő feladat elé állítják az Európai Parlamentet az új tagországokból érkező képviselők, mert nem tolonganak a fordítók. (A helyzet persze valójában nem ilyen reménytelen, mert a csehek, a szlovákok, a lengyelek, valamint a balti országokból érkezők is jól megértik egymást.) A kis nyelvek problémáját - a magyar is ezek közé tartozik - ezért úgy tervezik megoldani, hogy először angolra vagy franciára fordítanak, majd onnan tovább. A brüsszeli bizottságnak már több mint 1200 fordítója, tolmácsa van, de a munka egyötödét így is szerződéses külsősök végzik el. Naponta 700 tolmácsot alkalmaznak - felük szabadúszó -, akik évente mintegy 11 ezer eseményen működnek közre.
Bana Péter