Évente negyedmillió utast ér az a kellemetlen meglepetésben az Európai Unió repülőterein, hogy bár megvan a jegye, mégsem szállhat fel a gépre, mert a légitársaságok a férőhelyeknél több jegyet adtak el. Ez a kapacitáskihasználás optimalizálását célzó trükk régi gyakorlat a cégeknél, ám a miniszteri tanács és az Európai Parlament által most elfogadott új szabályozás 2005-ös életbe lépése után már nem fogja megérni így ügyeskedniük. A jogszabály értelmében túlértékesítés esetén a légitársaságoknak először meg kell kérdezniük az utasokat, akadnak-e köztük olyan önkéntes jelentkezők, akik hajlandóak bizonyos előnyökért cserébe lemondani helyükről. Ha ezen az úton nem sikerül kellő mértékben csökkenteniük a beszállásra várók létszámát, akkor fel kell kínálniuk a repülőtéren rekedő utasoknak a választást, hogy visszakérik-e a jegyek árát vagy átíratják azokat másik járatokra, s ami a legfontosabb, súlyos - a jogalkotók szándéka szerint kifejezetten az elriasztást célzó összegű - kártérítést kell fizetni nekik. Az 1500 kilométernél rövidebb utaknál a kompenzáció 250 euró, 1500 kilométernél hosszabb, unión belüli utak és más, 1500 és 3000 kilométer közti utak esetében 400 euró, minden egyéb útnál 600 euró. Mindezek tetejébe - akárcsak eddig - az utasok jogosultak ingyen ennivalóra, frissítőkre és szükség esetén szállodai szobára.
Lényeges újdonsága a szabályozásnak, hogy a jelenlegivel ellentétben, amely csak a menetrend szerinti járatokat érinti, kiterjed a charterjáratokra is, tehát az ezeket használó utazási irodákkal szemben ugyanolyan jogaik lesznek az utasoknak, mint a légitársaságokkal szemben. A beszállás megtagadásán túl a rendelkezés a járattörlésekre és a hosszú késésekre vonatkozóan is rögzíti a jogokat. Ha a légitársaság, illetve az utazási iroda saját hatáskörében törli a járatot, az utasokat ugyanolyan kártérítés illeti meg, mint a beszállás megtagadásakor, kivéve, ha legalább két héttel korábban értesítést kapnak a törlésről, illetve ha „megfelelő időben” tájékoztatják őket róla, s egyben felajánlják nekik, hogy egy, a törölthöz nagyon közeli időpontban induló járaton utazzanak. Ezenkívül jár nekik ennivaló, frissítő, kényszerű éjszakázás esetén szállodai szoba, továbbá jegyár-visszatérítés, amennyiben a törlés miatt több mint öt órát késnek. Ugyancsak vissza kell kapniuk az árat akkor, ha járatuk öt óránál többet késik, s ilyenkor is jogosultak az ellátásra és a szállodai szobára. Az utasokat minden repülőtéren tájékoztatni kell jogaikról.
Diószegi József
Papp Zoltán