A tagjelölt országok és az EU-tagállamok átlagbére között hatszoros a különbség: az uniós átlag 3159 euró, a tagjelölteké csak 519 euró. Az Eurostat 2000. évi adatfelvétele – ez a legfrissebb felmérés – szerint Magyarországon 566 euró volt a munkaerőköltség havonta, ami 9 százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 százaléka az EU átlagának. (Portugáliában ennek kétszeresébe, Németországban pedig hatszorosába kerül egy ember alkalmazása.) A tagjelölt országok közül a munkaerő havi költsége Bulgáriában és Romániában a legalacsonyabb (196, illetve 230 euró), a legmagasabb pedig Cipruson, ahol 1638 euró. A második helyen Szlovénia állt 1291 euróval. A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsége 350 és 700 euró között váltakozott.
Munkaerőköltségnek minősül a munkaerő alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, a munkáltatót terhelő minden kötelezettség, így a bér, a nyugdíj- és egészségbiztosítás általa fizetendő része, a munkanélküli-alapokhoz való hozzájárulása, a természetbeni és szociális juttatások, költségtérítések és a továbbképzés költségei. Az uniós szinten harmonizált munkaerőköltség-kutatás a az ipar és szolgáltatások egészére kiterjedt, s a 10 főnél többet dolgozó vállalkozásokat érintette. Az iparban és a szolgáltatásban egy munkavállaló havi alkalmaztatásának költsége Svédországban volt a legmagasabb, havi 4047 euró, míg Bulgáriában a legalacsonyabb, ahol havonta 196 euróba került egy alkalmazott.
Az EU-ban és a tagjelölt országokban egyaránt a pénzügyi szférában a legmagasabb az egy főre jutó havi munkaerőköltség, általában ezt követi a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, valamint a bányászat. A szolgáltatások munkaerőköltsége 10-20 százalékkal magasabb, mint az iparé.
A munkaerőköltség összetételében jelentős különbségek vannak, de legnagyobb részét mindenütt a bérek adják. Dániában szinte a teljes munkaerőköltséget a fizetés teszi ki (89,3 százalék), årországban 86,1 százalék ez az arány, míg a csatlakozásra váró országok közül Ciprus az első 84,8 százalékos hányaddal. A legkisebb részarányt, 66,5 százalékot Svédországban jegyezték fel, utána következik Románia és Magyarország 67 százalékkal. Az egy alkalmazott által havonta ledolgozott órák száma a tagjelölt országokban 8–10 órával magasabb, mint az uniós tagállamokban. Az EU-ban Franciaországban, Németországban és Finnországban dolgoznak az átlagosnál kevesebbet.
Barabás János T.