Az elkövetkező években drasztikusan átrendeződhet a világkereskedelem, ha az Európai Uniónak és Kínának sikerül valóra váltaniuk most deklarált nagyszabású célkitűzéseiket. Az uniós és a kínai vezetők minapi csúcstalálkozója alkalmából Peking eddig példa nélkül hivatalos dokumentumban foglalta össze az EU-val kapcsolatos gazdaságpolitikai terveit, amelyek arra irányulnak, hogy az EU váljon Kína első számú partnerévé mind a kereskedelem, mind a befektetések terén. Az értekezleten megerősítette ezt a célt Ven Csia-pao kínai miniszterelnök is. Az EU részéről Romano Prodi és Pascal Lamy, a brüsszeli bizottság elnöke, illetve kereskedelmi ügyekért felelős tagja ezzel egybehangzóan kinyilvánította az unió szándékát, hogy Kína váljon a legnagyobb kereskedelmi partnerévé. Brüsszel arra készül, hogy rövidesen megadja Kínának a piacgazdasági státust, sőt fontolgatja az 1989 óta érvényben lévő fegyverszállítási embargó feloldását is. Jelenleg a kétoldalú kereskedelem értéke évi 87 milliárd euró, a felek ezt 2007-ig 172 milliárd, az évtized végéig pedig 200 milliárd euróra kívánják növelni, aminek érdekében tárgyalásokat kezdenek az áruforgalomban és a szolgáltatások terén meglévő akadályok lebontásáról.
Megfigyelők szerint Kína hozzáállása egyértelműen azt jelzi, hogy az ország csökkenteni kívánja az Egyesült Államok szerepét külkereskedelmében, ami mögött a jüan árfolyamával kapcsolatos feszültség és újabban az amerikai protekcionizmus áll. Az EU vállalatai szintén tartanak attól, hogy a kínai termékek áradata miatt piacot veszítenek, a kereskedelmi akadályok leépítésének hívei viszont azzal érvelnek, hogy Kína jelenleg már száznál több termékfajta esetében a világ legnagyobb piaca, s így óriási exportlehetőségeket rejt.
Papp Zoltán