Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Svájc attól tart, hogy a bővítés után elözönlik az Európai Unió új tagjaiból érkező munkavállalók, ezért e tíz országnak nem akarja megadni ugyanazokat a jogokat, amelyeket a régi tagok élveznek. Mint az európai bizottság honlapján megjelent közlemény tudatta, a múlt héten volt Brüsszelben a svájci-EU tárgyalások harmadik fordulója, amelynek központi témája az a svájci kérés volt, hogy az új tagokra a bővítés után még hét évig ne vonatkozzon az a kétoldalú megállapodás, amelyet Bern az unióval kötött az emberek szabad áramlásáról. Az újonnan belépőkkel fenntartott kapcsolatokban az átmeneti periódusban a jelenleg érvényes szabályok maradnának érvényben. Az EU azonban nem akar belemenni, hogy különbséget tegyenek a tagjai között, és az a véleménye, hogy az eredeti, 1999-ben kötött szerződés - amely éves kvótákat szabott meg a rövid és hosszú távú munkavállalási engedélyekre - lehetővé teszi a probléma kezelését. Emellett Svájc tömeges beáramlás esetében 2014-ig tarthat fenn mennyiségi korlátozást.
Az EU szerint az új tagok miatt felemelendő kvóták mellett egyoldalú biztonsági záradékot lehet csatolni a megállapodáshoz, ahogy ez már megtörtént Norvégia és Izland esetében. Ez elegendő védelmet jelentene a fenntarthatatlan migráció ellen - amely egyébként az eddigi vizsgálatok szerint amúgy sem fenyeget. A felek szeretnének megegyezni úgy, hogy a megállapodás 2004. május 1-jén, a bővítés végrehajtásával egy időben már életbe léphessen.
Az unió azt is szeretné, ha hamarosan új tárgyalások kezdődnének Svájccal annak anyagi hozzájárulásáról, mivel az ország hasznot fog húzni az EU piacának bővüléséből. Brüsszeli várakozások szerint 2004. május 1-jétől Svájc is hozzá fog járulni - Norvégiához hasonlóan - uniós projektek finanszírozásához.
