Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövőre egy százalékponttal nőhet a foglalkoztatottság az Európai Unióban (beleértve már a májusban csatlakozó újakat is), de az idén még nem várható számottevő javulás a munkaerőpiacon, hiába kezd növekedési pályára állni a gazdaság - prognosztizálja az EU brüsszeli bizottsága. 2002-ben 64,5 százalékos volt az átlagos foglalkoztatottsági arány, ami 2003-ban a várakozások szerint nem változik számottevően. A munkanélküliségi ráta az idén júliusban 8,1 százalék volt az unióban, ez csaknem két százalékponttal rosszabb, mint Japánban vagy az Egyesült Államokban. Ráadásul romlást jelent, hiszen tavaly 7,7, tavalyelőtt 7,4 százalék volt a mutató. (A 12 tagú eurózóna még lesújtóbb, 8,8 százalékos arányt mondhat magáénak - derül ki a Bloomberg adataiból.) A tagországok közül csupán kettőben, Finnországban és Svédországban nem nőtt az állástalanok aránya.
A tagjelölt államokban nem került recesszióközelbe a gazdaság, a belső keresletnek köszönhetően a növekedési ütem messze meghaladta az unióét, de ez inkább a hatékonyság javulásának volt tulajdonítható, így nem mindenütt vezetett a munkahelyek szaporodásához. E téren Lengyelország áll a legrosszabbul, ahol majdnem minden ötödik aktív korú felnőtt állás nélkül van, de a 17 százalék körüli munkanélküliséggel küszködő Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet - állapították meg Brüsszelben -, szemben Szlovéniával vagy Magyarországgal. Az Európai Unióban a kilencvenes évek recesszióját a legkevésbé a bevándorlók heverték ki, az ő esetükben azóta sem stabilizálódott a munkaerőpiac, foglalkoztatottságuk 14 százalékkal rosszabb, mint a „bennszülötteké”. Utóbbiak kevésbé érezték meg a mostani hanyatlást, állások főként az iparban és a mezőgazdaságban szűntek meg, míg a szolgáltatási szektorban némileg javult a foglalkoztatottság.
Az EU 2000-ben tartott lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamok vezetői azt tűzték ki célul, hogy az unió egy évtized alatt a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb térségévé váljék. Egy évvel később Stockholmban ezt azzal egészítették ki, hogy 2010-re a 15-64 éves korcsoport foglalkoztatottsági arányának el kell érnie a 70 százalékot.
Ahhoz, hogy ezt elérjék a májusban csatlakozó tízekkel együtt 2010-ig még 22 millió új munkahelyet kellene teremteni. A tavalyi arány csupán 0,2 százalékpontos növekedést jelentett 2001-hez képest, és az is jórészt a nőknek köszönhető: az EU-ban a munkaképes korú nők 55,6 százaléka volt állásban, 0,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A férfiak foglalkoztatottsága viszont némileg csökkent, tavaly 72,8 százalékon állt.
