Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Eurobarometer idén tavasszal elvégzett felmérése szerint a tíz csatlakozó és a három tagjelölt ország fiataljainak ízlése és életmódja nagyon hasonlít a tizenöt tagországban élő kortársaikéhoz - derült ki a brüsszeli bizottság közvélemény-kutató intézeteként működő Eurobarometer felméréséből. A tizenhárom ország tízezer 15-24 éves állampolgárának megkérdezésén alapuló elemzés azt is kimutatta - hangsúlyozta a jelentést ismertető Viviane Reding, a brüsszeli bizottság oktatásért és kultúráért felelős tagja -, hogy jelentős elvárásokat fűznek a csatlakozáshoz, amit figyelembe kell venni az európai programok következő generációjának kidolgozásánál.
Ami közös a régi és a leendő tagok ifjúságánál, az a szabadidő eltöltése: élen a tévénézés, a zenehallgatás és a barátokkal közös programok. A csatlakozó országokban viszont kétszer annyit segítenek a ház körüli teendőkben, kevesebbet járnak moziba, színházba vagy koncertekre, de valamivel többet olvasnak. A régi tagok fiataljainak 56 százalékával szemben 63 százalékuk használ legalább hetente egyszer számítógépet, 37-tel szemben 50 százalékuk rendszeres internethasználó, és 31 helyett 34 százalékuk e-mailezik. A leggyakrabban használt kommunikációs eszközük a mobiltelefon - a leendő tagok fiataljainak háromnegyede, míg a régiekének 80 százaléka használja hetente. (A technikai eszközök használatának összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a már EU-tag országokban az Eurobarometer 2001 tavaszán végezte el ez irányú felmérését.) Nincs különbség abban a tekintetben, hogy nem különösebben kedvelik a klubokat és társaságokat, több mint felük egynek sem tagja.
Az elmúlt két évben a csatlakozók fiataljainak 56 százaléka járt legalább egy külföldi országban, szemben az EU 63 százalékával, úti céljuk elsősorban Németország, Ausztria, Olaszország, Szlovákia és Csehország volt, míg az EU fiataljai Spanyolországot és Franciaországot részesítették előnyben. Jobban állnak viszont nyelvtudás szempontjából: az újaknál a fiatalok kétharmada képes elbeszélgetni idegen nyelven, és csak 17 százalék nem tud egyáltalán más nyelvet, míg az EU-ban ezek aránya 32 százalék. (Megjegyzendő, hogy a csatlakozók egy része történelmi okokból beszéli más országok nyelvét, a balti államokban például általában tudnak oroszul, a csehek szlovákul és fordítva vagy éppen a szlovénok horvátul, németül.- A szerk. )
Társadalompolitikai kérdésekben meglehetősen nagyok a különbségek - a csatlakozók ifjúsága konzervatívabb, mint a tagoké. Míg az utóbbiak 50, az előbbiek 39 százaléka engedélyezné az eutanáziát, 59-cel szemben csak 38 százalék tenné lehetővé homoszexuálisok összeházasodását, és 40 helyett 19 százalék ért egyet azzal, hogy homoszexuális párok örökbe fogadhassanak gyereket. Ugyanakkor míg az unióban csak 27 százalék, a csatlakozóknál 46 százalék van azon a véleményen, hogy országukban a külföldieknek a helybeliekkel azonos jogokkal kellene rendelkezniük, és 55 százalék értékelte pozitívan külföldiek jelenlétét hazájában.
Egyértelműen hátrányosabb anyagi helyzetük a magyarázata annak, hogy a csatlakozó és tagjelölt országok fiataljai jövedelmének 70 százalékát családjuk adja (ez az arány az unióban 52 százalék), a második legfőbb bevételi forrás a rendszeres munka - de ez csak 18 százalék, míg az EU-ban 35 százalék -, a harmadik az alkalmi munka 12 százalékkal. Mégis kevésbé rugalmasak - a belépésre váró fiatalok sokkal kevésbé készek elfogadni az ideálisnál rosszabb munkaajánlatot vagy az elhelyezkedési kilátások javítása érdekében átképzést vállalni. A legfontosabbnak azt tartják, hogy az unióban bárhol vállalhassanak munkát - ezt 75 százalékuk igényli, 70, illetve 69 százalékuk vágyik arra, hogy bárhol letelepedhessen és bárhol tanulhasson.
