A SARS (atípusos tüdőgyulladás) felbukkanása és az EU s általában az egész világ kezdeti tanácstalansága világított rá a tagállamok sebezhetőségére. (Kínában egyébként most jelentették be hivatalosan, hogy az utolsó betegek felgyógyultával véget ért a járvány.) Ennek tanulságait levonva hatalmazták fel a tagállamok egészségügyi miniszterei a bizottságot, hogy készítsen operatív tervet egy járványközpont létesítésére. David Byrne, a bizottság közegészségügyért felelős tagja sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: mivel a járványok nem tisztelnek országhatárokat, leküzdésük stratégiája sem állhat meg e határokon belül. A brüsszeli központ 2005-től működik, kezdetben évi 10 millió eurós költségvetéssel, amely 2007-re megduplázódik és az induló 40 fős személyzet is 100-ra emelkedik.
A koordináció legfontosabb előnye, hogy vészhelyzet esetén azonnal szakértőket lehet küldeni a járvány helyszínére. A központ emellett folyamatosan elemzi a tagállamok információit, életbe lépteti a „korai figyelmeztetés” rendszerét, s ezzel elkerülhetővé válik, hogy a tagálla-mok fölöslegesen végezzenek hasonló kutatásokat. A hatékonyságon kívül tehát a költségmegtakarítás is fontos szempont.
A bizottság az elmúlt egy-két évben egy sor EU-szintű hivatal, ügynökség felállításának tervét dolgozta ki (élelmiszer-biztonság, tengeri közlekedési biztonság stb.), látványosan bizonyítva, mely területeken van értelme az EU-szintű hatáskörnek. Azt is demonstrálni kívánja ezzel az unió, hogy igyekszik az integrációt, a közösségi politikákat gyakorlati előnyökre lefordítani, igazolva, hogy az EU polgárközelivé akar válni.
Gordon Tamás