Az igazgatótanács közleménye egyúttal jelezte, hogy az ECB, ha szükséges, készen áll a további kamatmérséklésre. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a monetáris enyhítési ciklusban az ECB még legalább egy alkalommal csökkenti a hitelköltségeket, és a kamatszint 1,5 százalékon éri majd el mélypontját.
A kamatcsökkentés azonban várhatóan nem holnap következik be, annál is kevésbé, mert amellett, hogy a nyári vakáció minden bizonnyal rányomja bélyegét az ülésre, az ECB vezetőinek legutóbbi nyilatkozatai félreérthetetlenül tudtul adták: a jelenlegi kamatszintet középtávon megfelelőnek tartják. Emellett az újabb monetáris enyhítés ellen szól, hogy a német kormány a minap fogadta el az adócsökkentés előrehozását, ami miatt Berlin hitelfelvételi igénye jövőre alaposan megnő, és nem kizárt a maastrichti 3 százalékos GDP-arányos hiány újbóli túllépése sem. Nem véletlenül utalt Wim Duisenberg, az ECB elnöke a múlt héten indulatosan arra, hogy az intézmény mindent megtett a gazdaságot támogató monetáris feltételek megteremtése érdekében, így a kormányok sikertelenségük miatt már nem mutogathatnak az ECB-re. A bank tegnapi aukcióján a várakozásoknak pontosan megfelelve 2,10 százalékos súlyozott átlaghozam alakult ki a 14 napos repotenderen, ami ugyancsak megerősíti, hogy a pénzpiaci kereskedők nem számítanak a kamat csökkenésére.
Vannak azonban elméleti szakemberek, akik sürgetik, hogy az ECB már holnap mérsékelje a hitelköltségeket. A Handelsblatt úgynevezett monetáris árnyéktanácsának 14 tagjából négy szerint lenne erre szükség, és ugyancsak négyen vélik úgy, hogy a jelenlegi szint elég alacsony a gazdasági növekedés támogatásához. A kamatcsökkentés mellett érvelő Paul De Grauwe, a leuweni egyetem professzora szerint az inflációs várakozások 2 százalék alá esése arra kellene serkentse a 2 százalék közeli inflációt az árstabilitás szempontjából megfelelőnek tartó bankot, hogy ne késlekedjen a cselekvéssel.
Bana Péter