Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Brüsszel hajlandó nagyobb mozgásteret adni a tagországoknak, és már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatást teljesen külön kezeljék a termeléstől. A szántóföldi növények esetében például beérné avval, hogy ez a közvetlen jövedelemtámogatás 75 százalékát érintse, a 25 százalék esetében pedig szabad kezet adna a tagállamoknak. Ezzel legalábbis elindulnának a helyes irányba, vagyis hogy a gazdák jobban igazodjanak a piaci állapotokhoz, és ne azt termeljék, amihez a legtöbb kiegészítő támogatást kapják. Az állattenyésztők - legalábbis a juh- és kecsketenyésztők - esetében a támogatás felét választanák le az eredményről, amit mindenki el tud fogadni. A közvetlen jövedelemtámogatás a jövőben úgy alakulna át, hogy a 2000-2002 között adott támogatást átlagolnák, és ezt kapnák meg a gazdák, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen termékre állnak rá.
Egyelőre az is kérdés, mikortól kezdődjék az új szabályozás. Fischler minél előbb látni akarja a reform gyümölcseit, Párizs azonban legkorábban 2007-től tartja ezt elképzelhetőnek, ha egyáltalán sikerül megállapodni. További vitás pont a felvásárlási árak csökkentése, ami például a tejtermékek esetében jelentene radikális beavatkozást: 2007-re 28 százalékkal csökkenne a vaj felvásárlási ára. Ez a tagjelölteket is érinti, amelyek az EU-gazdákhoz hasonló kompenzációt kérnek, de a tizenötök vonakodnak ezt megadni. A reformról a miniszterek minősített többséggel döntenek, ami esélyesebbé teszi a megállapodást - Brüsszel mindazonáltal azt szeretné, ha konszenzussal érnének célt.
