Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendelkezéscsomagnak három fő területe van: egységesítik a takarékbetétek adóját, elfogadtak egy viselkedéskódexet arról, hogy nem élnek vissza a társasági adóval, vagyis nem használják fel tisztességtelen versenyre, míg a harmadik a nemzetközi cégek szabadalmi jogból származó bevételeinek megadóztatását érinti.
A legfontosabb a takarékbetétek forrásadója: 2005-től a tagállamok értesítik egymás adóhatóságát a nem rezidens befektetők betétjéről. Luxemburg, Belgium és Ausztria 2011-ig átmeneti felmentést kapott.
Az EU-pénzügyminiszterek elébe mentek a római kormány követelésének, hogy enyhítsék az olasz tejtermelő gazdák pénzbüntetését, amit Brüsszel az engedélyezett kvóták túllépéséért szabott ki. Büntetésük kamatmentes törlesztésére 14 esztendei haladékot kaptak a követelt 30 év helyett. Ez elegendő volt az olasz pénzügyminiszternek, hogy rábólintson az ettől a kérdéstől teljesen független adócsomagra. Az olasz eljárás meglehetős rossz szájízt okozott, hiszen egyszerű zsarolással ért fel. Az EU brüsszeli bizottsága adópolitikáért felelős tagja, Frits Bolkestein ezért ismételten követelte: a tagországok egyezzenek bele a vétójog eltörlésébe, hogy ne ismétlődhessen meg ez az indokolatlan „árukapcsolás”. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tegnap szintén a tagállamok vétójogának korlátozását követelte. Az EU alkotmányának most folyó kidolgozása jó alkalmat teremtene arra, hogy a nizzai szerződés erre vonatkozó pontjait újratárgyalják. Prodi a tagországok szavazati súlyának bonyolult rendszere helyett a kettős egyszerű többséget javasolja: ha a miniszterek tanácsában a döntést a tagországok többsége elfogadja, akkor nézzék meg azt is, hogy a lakosságra átszámítva is megvan-e a többség. A kettős többségnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legitimálja az EU-szintű határozatokat.
