Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-alapítók, azaz a Benelux országok, Németország, Olaszország és Franciaország kompromisszumos javaslata szerint lemondanának az egy ország egy biztos elvről, helyette rotációs alapon 15 szavazati jogú biztos lenne, a többi tagország képviselője szavazati jog nélkül venne részt az EU brüsszeli bizottságában. Az EU élén ugyan lenne egy erős elnök, ám mandátuma csupán egy évre szólna és nem főállásban töltené be a tisztséget, vagyis eközben megmaradna saját országa vezetőjének. A tervezet életképesnek bizonyulhat: a hatok egyetértése feloldhatja a nagyok és kicsik között húzódó ellentéteket, mert az EU-elnök valószínűleg csak egy kisebb országból kerülne ki, egy nagyobb tagország vezetője ugyanis egyszerűen nem volna képes a két poszt egyidejű betöltésére - vélik brüsszeli megfigyelők.
Nagy-Britannia és Spanyolország, valamint további hét állam (Lengyelország, Dánia, Lettország, Észtország, Svédország, Írország, Ausztria) viszont elutasítja, hogy az alkotmány hozzányúljon a nizzai szerződéshez, amely az EU-intézmények és tagországok kényes hatalmi egyensúlyát kezelte - többek közt a miniszterek tanácsában a tagállamok szavazati súlyát és maximálta az Európai Parlamentben a képviselők számát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 105 fős konvent 92 résztvevője szombaton petícióban referendumot javasolt a tagországoknak az alkotmányról, ami veszélybe sodorhatja az egész projektet, hiszen a 25 országból érkező egyetlen elutasítás évekre leblokkolhatja az alkotmányozást. A konvent még két plenáris ülést tervez, a cél az, hogy a június 20-21-i szaloniki csúcson már a kormányfők asztalán legyen a testület ajánlása.
