Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna tagországainak kormányai pénzügyminisztert választanának kétéves megbízatással, aki az eurót képviselné a nemzetközi porondon. A tagországok köteleznék magukat arra, hogy tartják magukat a közös kül- és biztonságpolitikához, ami eddig nem volt éppen az unió erőssége. A konvent, azaz a tagállamok és a tagjelöltek összesen 105 képviselője tizenöt hónapon át ülésezett, és a 250 cikkelyből álló eredményt fokozatosan teszik közzé. A cél az EU működőképességének megőrzése, sőt lehetőség szerint javítása a bővítést követően, az alapszerződések egyszerűsítése, közérthetőbbé tétele volt.
Az EU a tervezet értelmében jogi személlyé alakulna, ami egyszerűsítené a nemzetközi képviseletet és a nemzetközi intézményekben való föllépést, és megnyitná az utat az ENSZ BT állandó tagsága felé. Bár az alkotmánytervezet szinte minden területen, legfőképpen a gazdaságban, szorosabb együttműködést hirdet meg, brit követelésre már nem célozza meg föderáció létrehozását, az EU továbbra is közösség marad. Más kérdés persze, hogy egy közösségnek szüksége van-e alkotmányra. Ugyancsak a londoni euroszkeptikusok győzelme, hogy nincs szó teljes adóharmonizációról sem. A tervezet tartalmazza viszont az alapvető jogok chartáját, amely az emberi jogokat, a szociális jogokat, egyebek között a munkához való jogot rögzíti. Mindenesetre a konvent hét végi plenáris ülésén hatalmas viták várhatóak a júniusi szaloniki csúcstalálkozó elé terjeszteni tervezett javaslatról. A végső szót az év második felében összeülő kormányközi konferencia (kk) mondja ki. A tagjelöltek elérték, hogy a kk által kidolgozott új alapszerződést csak a bővítést követően írják alá.
