Mindezek révén a hazai ágazat a jelenleginél jobb helyzetbe kerülhet a csatlakozást követően. Az ágazat szereplői számára ugyancsak kedvező fejlemény, hogy az elmúlt években a ruházati termékek iránti kereslet növekedett. Ez ugyan gyógyír lehet a sebekre, ám a növekedés döntő részét az import viszi el. Ez részben azzal magyarázható, hogy a magyar textilipari vállalkozások zöme csak bérmunkát végez. Ahhoz viszont, hogy mindez megváltozzon, a vállalkozásoknak forrásokra lenne szükségük. Máthé Csabáné szerint cégenként mintegy 10 milliós fejlesztési beruházásból számottevően javulna az ágazat versenyképessége. Jelenleg egyébként míg a textil- és ruházati ipar aránya az ipari termelésen belül 3 százalék, addig ez a mutató az EU jelenlegi tagországainak körében átlagosan 4,45 százalék. Az ágazat termelése 2002-ben 345,3 milliárd forintot tett ki a megelőző évi 362,3 milliárd után.
