Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelzáloghitel-kamatok az euróövezetben 5 és 6 százalék között szóródnak - olvasható ki az European Mortgage Federation és az ECB adataiból. A közös valuta bevezetése, illetve az azt megelőző kamatkonvergencia nagy hatást gyakorolt a görög kamatlábakra, ahol a csaknem 13 százalékos szintről, az euró bevezetése előtti néhány hónap leforgása alatt 6 százalékra zuhant a jelzálogkölcsönök terhe. Ott a kamatokhoz nem járult állami támogatás. Írországban a kamatok 8 százalékról estek 4-re, majd álltak be 6 százalékra. Ezzel szemben Spanyolországban korábban a 4 százalékot súroló szintről az euró bevezetése előtt 6 százalékig ugrott, majd annak közelében maradt a kamatláb.
Az eurózóna az alacsony kamat mellett árstabilitást hoz, s ez hat majd Magyarországra is. Most még az érvényben lévő szabályozás tartja - mesterségesen - alacsonyan a kamatlábat, amely kezelési költséggel együtt 4 és 6 százalék között mozog.
Az EU-ban jellemző, hogy a pénzintézetek hosszú távú - akár 10 éves - fix kamatlábakkal dolgoznak. Ehhez azonban az kell, hogy a bankok is tízéves fix kamatozású hitelt vehessenek fel a tőkepiacról. Magyarországon a kölcsönigénylők jelenleg az évente változó és az 5 évig fix kamatozás között választhatnak, ám az ennél hosszabb kamatperiódusra sem kell már éveket várni - vélik bankárok.
Az EU-ban a hitelek hosszabb lejáratúak, mint Magyarországon, bár idehaza is évről évre nő az átlagos hitelfelvételi futamidő. A gazdagabb tagállamokban - például Németországban - ez 30 év, míg Spanyolországban a tipikus futamidő 16 év, Görögországban és Magyarországon pedig 15 év.
Megfigyelhető, hogy az EU-ban az ingatlan értéke és az arra felvett hitel között sincs akkora különbség, mint Magyarországon. A bankok a forgalmi érték meghatározása alapján megállapított, ám annál kisebb, úgynevezett hitelbiztosítéki értéknek (HB) csak egy részére adnak kölcsönt. Írországban például 90 százalék a felvehető hitel aránya a HB-értékhez képest, Dániában 80, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban 65-70 százalék, míg Olaszországban és Görögországban csak 45-50 százalék. Magyarországon az érvényes jogszabály szerint a HB érték 70 százalékára is adható hitel, de a bankok - részben a kisebb ügyféligények miatt - az ingatlanok HB-értékének alig 40 százalékára folyósítanak kölcsönt. Az EU-ban nemcsak lakásvásárlásra, hanem más nagyobb kiadásaik finanszírozására, például gyerekek taníttatására is vesznek fel ilyen, alacsony kamatozású kölcsönt a polgárok. Harmati László, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy a következő három év Magyarországon a szabad felhasználású jelzáloghiteleké lesz.
Az egyes országok GDP-arányos hitelállományából kiolvasható az a nem meglepő tény, hogy a gazdagabb tagállamok piaca a fejlettebb. Ugyanakkor érdekes, hogy az olasz és a francia hitel- és kötvénypiac kisebb és lassabban fejlődik, mint ahogyan azt az országok mérete és pénzügyi fejlettsége megengedné. A periferikus tagállamoknál - így Spanyolországban, Görögországban és Írországban - még kisebb a hitelállomány, a GDP 30 százaléka körül alakul, bár Portugáliában kakukktojásként megközelíti a 45 százalékot. Ám éppen ezekben az országokban a legnagyobb a növekedési ütem: Portugáliában több mint 900 százalékkal nőtt a piac 1990 és 2001 között. A három további, Magyarország számára benchmarkként figyelembe vehető ország közül Írországban közel 600, Görögországban csaknem 500, Spanyolországban pedig több mint 350 százalékkal nőtt a piac az említett időszakban, bár a kezdeti állomány alacsony volt. A magyarországi jelzáloghitelezés még új, a legrégebbi jelzálogbank, az FHB is csak ötéves. A hazai jelzáloghitelek állománya jelenleg a GDP alig 5 százalékára tehető, miközben a fejlődési ütem idén is meghaladhatja a 100 százalékot, ez azonban kizárólag a tavaly bevezetett rendkívül magas kamattámogatással magyarázható, amelynek visszafogása feltehetően megtöri a hitelezés növekedési ütemét is. A fejlettebb EU tagoknál a teljes lakossági hitel mintegy a felét teszik ki, de még Görögországban is a hitelek ötöde lakáscélú. Magyarországon jó, ha a tizede, tehát bőven van tér a növekedésre.
