Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő időszakban az unió olyan döntéseket is hozhat, amelyek - végső soron, esetleg - sérthetik a magyar érdekeket, ám ezek 2004. május elsejétől ugyanúgy, mint a többi tagállamra, Magyarországra is kötelezőek lesznek. A tényleges szavazati, illetve döntési jog viszont csak a taggá válás pillanatától illet meg minden csatlakozó országot.
A csatlakozási szerződés aláírása és a tényleges, 2004. május elsejei taggá válás között - az úgynevezett interim időszakban - Magyarország beleszólhat az Európai Tanács (ET) döntéseibe. Az ET feladata az európai politikai együttműködés részeként az unió átfogó politikai irányvonalainak kialakítása, és az időszerű nemzetközi kérdések megvitatása. Évente legalább kétszer ül össze.
A Külügyminisztérium Integrációs és Intézményi Főosztályán a Népszavának elmondták: aktív megfigyelőként Magyarország is részt vesz a tanácsi döntéshozatalban, azzal, hogy a tanácsi munkacsoportokban, a tanácsi bizottságokban és a tanácsüléseken fölszólalási és érdekérvényesítési joggal rendelkezik. Természetesen a szavazati jog csak azután illeti meg Magyarországot, hogy ténylegesen taggá válik. Tavaly december 19-étől a csatlakozásig hátralévő időszakra egy úgynevezett interim megállapodás vonatkozik. Eszerint, ha a tanácsi döntések kedvezőtlenek Magyarországnak, akkor különböző egyeztetési szinteken próbálhat érvényt szerezni érdekeinek. Ha az ET különböző szintjein nem születik megállapodás, akkor miniszteri szintű egyeztetést is kérhető.
