Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós reformok néhány fontos pontján a bizottsági elnök megítélése szerint már kialakult az egyetértés a konventben. A bizottság ebből fontosnak tartja, hogy a közös külpolitika leendő egy személyű képviselője, az EU afféle külügyminisztere a bizottságban foglaljon helyet.
A csütörtöki Európai Konferencián, amelyen az EU mai és csatlakozó tagjain kívül még 15 szomszédos ország, összesen 40 állam vezetői vettek részt, az egyik fő téma a kibővített EU szomszédsági politikája a bizottság részletes javaslata alapján. Ennek lényege, hogy a balkáni országok középtávon az unió tagjaivá válhatnak, míg a többiekkel egy hosszú folyamat eredményeként egyre elmélyültebb együttműködést alakít ki az EU, s ez kiterjed majd nemcsak az egységes belső piachoz való hozzáférésükre, hanem közös jogszabályok érvényesítésére a környezetvédelemtől a határrendészeti és igazságügyi intézkedésekig.
Végső soron ezek az országok hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint az Európai Gazdasági Térség mai országai - Norvégia, Svájc, Liechtenstein -, miközben az EU ajtaja nyitva marad minden olyan ország előtt, amely teljesíti a tagság követelményeit. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az elmélyült szomszédsági együttműködésbe is csak olyan országok kerülhetnek be, amelyek eleget tesznek az alapvető jogok érvényesítésében az EU feltételeinek.
A mostani európai értekezletre azért hívták meg például Ukrajnát és Oroszországot, mert ezek a kibővített unió szomszédai, míg a kaukázusi országok például nem - mondta a szóvivő. Elmondta, hogy Irak ügye nem szerepelt a csúcs napirendjén, de kétoldalú alapon intenzív megbeszélések folytak, milyen szerepet töltsön be az ENSZ és főleg az EU a humanitárius segélyezésben, és az ország talpra állításában. Tony Blair brit miniszterelnök elmondta, hogy a koalíciós erőknek még néhány napra van szükségük a biztonság megteremtéséhez szerte az országban. Már folynak a tárgyalások a nemzetközi vöröskereszttel a segélyszállítmányok megindításáról.
Jean-Christophe Filori, a bővítési biztos szóvivője hangoztatta, hogy Ciprus ügyében még remélhetőleg nem hangzott el a végső szó. Ha a csatlakozási szerződések parlamenti megerősítési folyamata idején, tehát a következő 12 hónapban mégis helyreállna a szigetország egysége, akkor a ciprusi szerződésben van egy záradék arra, hogyan integrálódik a sziget ma török megszállás alatt levő északi harmada is az EU-ba. Ha viszont nem változik a helyzet, akkor az EU aligha kezdi meg a tárgyalásokat Törökországgal a csatlakozásról.
