Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság, az EP és a tanács képviselőinek részvételével tartott háromoldalú egyeztetésen mindamellett megállapodás jött létre arról, hogy április 1-jén Athénban ismét találkoznak, s újabb kísérletet tesznek a probléma rendezésére - írta az MTI a bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagjának a szóvivőjére hivatkozva.
A parlament illetékeseinek legutóbbi állásfoglalásai alapján ugyanakkor nem fenyeget az a veszély, hogy a vita miatt késedelmet szenved a szerződés április 16-ra tervezett aláírása a jövőre csatlakozó tíz országgal.
A nézeteltérések amiatt keletkeztek, hogy a szerződésnek a közösségi költségvetés felhasználásáról szóló egyik melléklete pontosan meghatározza, mennyi juthat az új tagországokra a kiadásokból a csatlakozást követő első években.
Noha a vonatkozó passzusok csak azt a megállapodást rögzítik, amely a csatlakozási tárgyalások lezárásakor született a tizenötök és az új tagországok között, az eljárást a parlament két ok miatt is jogszerűtlennek tartja. Egyrészt azért, mert a jelenlegi tagállamokra nem szabtak meg ilyen rögzített kereteket, vagyis a megállapodás diszkriminatív. Másrészt azért, mert a költségvetési előirányzatok ilyen módosítása csak a parlament előzetes hozzájárulásával történhet, márpedig ez ügyben nem voltak egyeztetések a képviselőtestülettel.
A csütörtöki háromoldalú egyeztetést azt követően hívták össze, hogy a tanács elutasította a parlamentnek a probléma megoldására tett kompromisszumos javaslatait. A találkozó előtt a parlament határozatot szavazott meg, amelyben egyrészt kinyilvánítja, hogy nem kívánja felborítani a csatlakozási szerződés aláírásának tervezett menetrendjét, másrészt változatlanul arra kéri a tanácsot, hogy vegye ki a szerződésből a vitatott részeket.
Michaele Schreyer költségvetési kérdésekért felelős biztos szóvivője szerint a bizottság képviselői azzal a várakozással érkeztek a csütörtöki egyeztetésre, hogy ezúttal megállapodás születik, ám ez most sem történt meg. A tárgyalások egy olyan közös nyilatkozat tervezetéről folytak, amely szerint a három intézmény megegyezne arról, hogy a melléklet a szerződésben marad, ez azonban nem érinthetné a parlamentnek a költségvetéssel kapcsolatos jogosítványait. Emellett a bizottság javaslatainak megfelelően kiigazították volna a bővítéssel kapcsolatos középtávú költségvetési előirányzatokat. Ennek részeként esetleg módosították volna a belső politikákra szánt összegeket, illetve az előcsatlakozási alapokat tartalmazó tétel címeit vagy szerkezetét.
A legfontosabb vitatott kérdésekben a bizottság a parlament álláspontját támogatja, s továbbra is azon a véleményen van, hogy a most tárgyalt tervezet alapján lehetséges a megállapodás.
A parlament ugyanakkor világossá tette, hogy bár a szerződés aláírásának menetrendjét nem kívánja kétségessé tenni, ha mégsem jönne létre megállapodás, úgy fogja tekinteni, hogy a tanács megsértette a költségvetési eljárásokra vonatkozó intézményközi megállapodást. Mivel a parlament és a tanács együtt alkotja az EU költségvetési hatóságát, ennek a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.
