Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vastagh Pál és Balázs Péter magyar küldöttek azonban nem tartanák helyesnek a csúszást, amely szerintük évekkel is késleltethetné, hogy a 25 tagúra bővülő EU hatékonyan működő szervezetté váljon.
Bár az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöksége ütemesen készíti el az alkotmánytervezet újabb és újabb cikkelyeit, Valéry Giscard D'Estaing, a testület elnöke úgy véli: a munka tovább is elhúzódhat az eddig tervezettnél. Ennek egyik oka az iraki háború, a másik, hogy a francia politikus minden kérdésben egyértelmű kompromisszumra épülő, tökéletes munkát kíván kiadni a keze alól, melyet a kormányközi konferencia már nem szedhet ízekre.
Vastagh Pál szocialista és Balázs Péter kormányküldött azonban attól tart, hogy a konvent munkájának elhúzódása akár évekkel is késleltetheti az alkotmány elfogadását. Vastagh lapunknak úgy fogalmazott: a konvent, a kormányközi konferencia, a bővítés és az Európai Tanács-ülések szoros menetrendje lehetővé tenné, hogy 2005-től a 25 tagúra növekedett EU már az új alkotmány szerint és hatékonyan működhessen. A konvent késlekedése ezt felboríthatja.
Balázs szerint ha egy gyors és alternatívákat felvázoló, vagy egy hosszabb, de a tökéletességet célul tűző munkafolyamat között kell választani, ő inkább az előbbit támogatja. Nagyon sok és eltérő véleményt képviselő résztvevő estén csak egy szoros határidő kényszerítheti ki a konszenzust - véli, felemlegetve a koppenhágai megállapodást, ahol 25 tagállamnak kellett egyetértésre jutnia a bővítés anyagi feltételeiről.
Ugyanakkor mindketten továbbra is egyetértenek abban, hogy a kormányközi konferenciának ősszel csak azután szabad elkezdeni a munkáját, hogy minden jelölt országban véget értek a csatlakozásról szóló népszavazások. Így azok az államok, amelyek a bővítés mellett szavaztak, már teljes jogú résztvevői lehetnének a munkának.
A háború előszele a konvent munkájában is érezteti hatását. A közös kül- és védelmi politika, melynek keretei már kezdtek kibontakozni, lekerült a napirendről, és majd a legnehezebb ügyeket - például azt, hogy legyen-e minden tagállamnak önálló biztosa, vagy hogy legyen-e választott elnöke a tanácsnak - tartalmazó zárócsomagban kerül újra elő. Az Irak okozta megosztottság azonban hajtóerő lehet arra, hogy a konvent megpróbálja megteremteni az egységes gondolkodás, állásfoglalás és cselekvés intézményi kereteit.
A hétfő-keddi plenáris ülésen elsősorban azzal foglalkoztak a küldöttek, hogy miként egyszerűsödjön le az unió jogszabályrendszere. Várhatóan csak hat kategória maradna, a legfontosabbak a törvények és a kerettörvények lennének. Ezek az elnevezések önmagukban is érthetőbbé tennék a jogszabályokat az emberek számára - mondta Balázs, aki arra számít, hogy az EU a jövőben inkább kerettörvényeket hoz majd. A legtöbb kritika ugyanis a túlszabályozás miatt éri az uniót, és a magyarok is leginkább ettől tartanak. A keretszabályozás viszont teret nyújt a nemzeti sajátosságok megjelenéséhez.
A nemzeti sajátosságok reneszánszát jelzi az is, hogy a már a maastrichti szerződésben megjelenő szubszidiaritás alapelve - azaz, hogy a törvényeket azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, amelyen még hatékony lehet a szabályozás - most a gyakorlatban is megjelenik. A készülő uniós jogszabályok szövegét ugyanis már az első fázisban meg kell küldeni a nemzeti parlamenteknek, amelyek a végső elfogadásig jelezhetik, ha szerintük a téma inkább nemzeti hatáskörbe tartozik.
Vastagh pesszimistább. A Külügyminisztériumban a konventtagok és 25 szakértő - köztük Martonyi János, Inotai András, Pokol Béla és Galló Béla - részvételével megtartott tanácskozáson az az álláspont volt az uralkodó, hogy a jogszabályrendszer egyszerűsítése látszólagos, az eddigi próbálkozások esetén a végén mindig visszaduzzadt az eredeti mennyiségre.
Vastagh ugyanakkor bízik abban, hogy a konventben meghallgatásra találnak nemcsak a magyar küldötteknek a kisebbségek jogainak védelmére tett javaslatai is, hanem az az Erdő Péter érsek által támogatott elképzelés is, amely a kisebbségekhez hasonlóan a vallási közösségeket is elismerné az alkotmányban.
