Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Természeti kincsekben szegény, ugyanakkor szellemi erőforrásokban igen gazdag az Észak-alföldi Régió. Az ország leendő diplomásainak mintegy 19 százaléka, azaz 40 ezer diák tanul a régió egyetemein, főiskoláin, s ez a szellemi tőkekoncentráció kompenzálja a körzet egyéb erőforrások terén tapasztalható elmaradottságát. A területen ugyanis az infrastruktúra fejlettsége messze az országos átlag alatt van, ezenkívül környezeti és gazdasági veszélyforrás a Tisza és mellékfolyóinak szélsőségesen ingadozó vízhozama, az áradások által előidézett károk.
Az ipart a kis- és középvállalkozói szektor dominálja, miközben a tízezer főre eső vállalkozások száma az országos átlag alatt van. Magas, az országos átlagot messze meghaladó, mintegy 16 százalékos a munkanélküliség. Ehhez képest sok, 25 ipari park van a régióban: Jász-Nagykun-Szolnokban 11, Szabolcs-Szatmár-Beregben 8, Hajdú-Biharban 6.
A régióban címet kapott parkok közül sokba - a határ közelségét kihasználva - logisztikai központok települtek. Az első hullámban két park nyert címet a régióban, az egyik legrégebbi, 1997 óta létező Nyíregyházi Ipari Park 120 hektáron terül el és Magyarország egyik legfejlettebb infrastruktúrájú ilyen létesítménye, fő beruházója a Flextronics. A másik, ugyanabban az évben címet nyert park, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park 40 hektáros területének fele még vár a befektetőkre. A régió ipari parkjainak döntő többsége - 25-ből 17 - az ezt követő két évben kapta meg a címet, így 1999-ben két debreceni park, köztük a régióban az egyik legkomplexebb logisztikai szolgáltatást nyújtó Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (Delog), amely 2001-től a magyarországi logisztikai központok országos hálózatának is tagja. A 26 hektáros park 45 százalékban beépített, főként logisztikai tevékenységet folytató társaságok által. Ugyanabban az évben alakult a 121 hektáros Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ is, ahol ugyan az infrastruktúra kiépítése csak kétéves késéssel kezdődött meg, de mára jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A következő években az előző időszakhoz képest kevés, összesen öt park kapott címet a régióban, tavaly pedig egy sem.
A gazdasági tárca több szempont szerint osztályozza a parkokat. Az 1998 és 2001 között címet kapott parkok általában önkormányzati kezdeményezésre, a térség gazdaságfejlesztését megcélzó program részeként jöttek létre. Itt a nagyobbrészt hazai piacra termelő, korlátozottabb lehetőségekkel rendelkező kis- és középvállalkozások játszottak meghatározó szerepet, így ezeknek a parkoknak a fejlesztése viszonylag lassú. Sokuk még csak kezdeti fejlődési stádiumban van; általában az alap-infrastruktúra megteremtésénél vagy a betelepítésnél tartanak. Az ország területi differenciálódása az ipari parkok fejlettségén is nyomot hagy. Kezdetben az EU közelsége és a jobb szállítási infrastruktúra miatt főként a Dunántúlra érkeztek a nagyobb cégek, míg a keleti országrészekben a hazai piacra termelők domináltak. A gazdasági tárca egy tanulmányában nehezményezi, hogy az alapvető infrastruktúra - a víz-, csatorna-, villamosenergia-, ipariáram-, gáz- és telefonhálózat, valamint a burkolt út és a közvilágítás - mellett kiegészítő infrastruktúrát is biztosító parkok száma kicsi - az összes park kevesebb mint kétharmada.
