Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Észak-Alföld gyógyászati intézményrendszere és – ettől aligha függetlenül – az itt élők egészségügyi állapota rosszabb az országos átlagnál. Ezért a régióban a születéskor várható átlagos élettartam a nőknél a legalacsonyabb (75,05 év), a férfiaknál pedig (66,43 év) a második legalacsonyabb az országban (az országos átlag 2000-ben 75,59, illetve 67,11 év). A halálozási ráta relatíve alacsony, ám míg ez a mutató országos szinten javuló tendenciát mutat, a régióban stagnál.
Ráadásul az ellátórendszer is itt a leghiányosabb. Ebben a régióban jut a legtöbb lakos egy háziorvosra (1563 lakos, míg országosan csak 1490 fő). A krónikus betegeknek szánt kórházi ágyak aránya is itt a legkisebb. Bár a sürgősségi ellátás megfelelő, a szétszórt településszerkezet miatt a mentési idő meghaladja a 15 percet.
A lakosság iskolázottsága szintén elmarad az országos átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal egy évekkel ezelőtti felmérése szerint a 14 évesnél idősebb népesség 19 százaléka (országosan 15) nem rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel, a 18 éves és idősebb népesség 28 százaléka érettségizett (országosan 35), a 24 évesnél idősebbek 9 százaléka rendelkezik diplomával – országosan ez az arány 12 százalék volt. Ezzel együtt az Észak-Alföldön az országos átlagot meghaladó a szakiskolai képzés súlya. Ezen képzésen belül legnagyobb arányban az ipari-építőipari, a szállítási, hírközlési és kereskedelmi-vendéglátóipari szakmák vannak jelen. A mezőgazdasági képzés megegyezik az országos átlaggal. Becslések szerint a cigány diákoknak legfeljebb a fele szerez szakképzettséget a tanulmányai végén, az érettségiig pedig százból csak egy-két roma fiatal jut el, de jelentős (10 százalék körüli) az általános iskola 8 osztályát sem befejezők aránya is. Így azonban folyamatosan újratermelődik a képzetlen munkaerő, és növekszik a szakadék a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul a cigányok nagy része a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzetű településeken él.
Bár az Észak-Alföld középiskoláiból a továbbtanulási arány átlag fölötti, a régió lakóinak részvétele a felsőoktatásban – a kilencvenes évek folyamán lejátszódott nagy bővülés ellenére – Hajdú-Bihar megyét kivéve kissé elmarad az országos átlagtól. Egyetemi képzésre a régión belül Debrecenben, az ország egyik legnagyobb vidéki felsőoktatási centrumában van lehetőség, főiskolai képzés pedig Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Jászberényben és Mezőtúron lehetséges. A főiskolások és egyetemisták 14,4 százaléka származik ebből a három megyéből, azonban – különösen a műszaki, a közgazdasági, illetve a jogi végzettségűeknél – nagy részük tanulmányai befejezése után nem a régióban telepedik le.
