Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tizenöt, az állattartásban és olyan, speciális plusztámogatásokban részesülő növénytermesztési ágazatokban érdekelt agrár érdekképviselet - mint a dohány- és a rizstermesztés - azt követeli a kormánytól, hogy jelentse be augusztus elsejével az Európai Bizottságnak, hogy jövőre már az egységes gazdaságtámogatási rendszert (SPS) alkalmazza Magyarország a jelenlegi SAPS rendszer helyett. Ez azonban több szempontból is problémás lehet, Gráf József agrárminiszter is csak annyit ígért a gazdáknak, hogy a tárca megvizsgálja a kérésüket, és igyekszik olyan megoldást találni, ami segíti az állattartókat. A parlament ugyan tavaly októberben elfogadta az SPS-ről szóló törvényt, amelynek idén már hatályba kellett volna lépnie, de mivel a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a tervezetet normakontrollra, egyelőre még nem alkalmazható. Az Ab februárra, majd május végére ígért döntést, legutóbb pedig szeptemberre. Mivel február végére nem született meg a testület állásfoglalása, a kormány jelezte, hogy marad a régi, SAPS rendszer szerinti kifizetés, így a gazdák május 15-ig a régi rend szerint nyújtották be támogatási kérelmeiket.
Elfogadhatatlan, hogy a termelők két éve nem tudják, milyen rendszer szerint kapják majd a támogatásokat: most, hogy a piaci és a finanszírozási helyzetük is egyre nehezebb és kiszámíthatatlanabb, a túléléshez fontos lenne egy biztos támogatási rendszer - mondta ezzel kapcsolatban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekképviseletek szerint a kormány akár rendeleti úton is bevezethetné az SPS-t - ez nem lenne példa nélküli, hiszen a jelenleg SPS szerint fizető 17 uniós tagállam közül többen is így teremtették meg hozzá a jogszabályi hátteret -, illetve később az Ab döntését is átvezethetné a rendeletbe.
A termelőknek azzal is számolniuk kell, hogy amennyiben Magyarország most bejelenti az áttérést, akkor az SPS-hez kapcsolódó valamennyi részletjogszabályt, támogatástípust is be kell nyújtani Brüsszelben, és ezen egy évig nem lehet változtatni. Így ha az Ab esetleg megalapozottnak tartja majd a köztársasági elnök aggályait, érvénytelenné válik a jogszabályi háttér, és már nem lehet visszalépni a SAPS-ba - hívta fel a figyelmet Gráf József a szervezetekkel történt egyeztetést követően. Több szakmai érdekképviselet is aggályosnak tartja az SPS bevezetését, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Fidesz agrárpolitikusaival karöltve leginkább a földtulajdoni viszonyok rendezetlensége miatt ellenzi.
A tárca még mindig vizsgálja, milyen jogi lehetőségei vannak, mindenesetre próbálunk olyan megoldást találni, amivel a termelők nem járnak rosszul - mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Mivel a bejelentés nem kormányhatáskör, ezért augusztusig már nem kerül kormány elé a kérdés. Ettől függetlenül az érdekképviseletek továbbra is erősen lobbiznak az áttérés érdekében: próbálnak egy találkozót összehozni Bajnai Gordonnal és MSZP-s képviselőkön keresztül nyomást gyakorolni a kormányra, és szeptemberre kilátásba helyeztek egy demonstrációt is az Ab épülete elé a döntés meggyorsítása érdekében.
Az állattenyésztőknek valóban támogatási többletlehetőségeket biztosít az SPS, de az kérdéses, hogy ezekből a javarészt termeléstől elválasztott támogatásokból mennyit tudnak majd lehívni a gazdálkodók. Az idén ugyanis már életbe léptek azok a szigorúbb és főként állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat tartalmazó, úgynevezett keresztmegfelelési szabályok, amelyek alkalmazását szigorúan számon kéri az unió az agrártámogatásokért cserébe.
