Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte ellehetetlenítheti a vidéki mikro- és kisvállalatok fejlesztését, hogy jelenleg nincs számukra elérhető pályázat vagy fejlesztési forrás. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) keretében tavaly októberben meghirdetett pályázatokon a januárban lejárt beadási határidő ellenére még mindig nem született döntés, jelenleg csak a helyszíni bejárások és a pályázatok hiánypótlása zajlik. Remélhetőleg júniusban megszületnek az ÚMVP hármas tengelyének támogatási határozatai - mondta a Napinak Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. Az ÚMVP keretében eddig négy vidékfejlesztési támogatási jogcímet hirdettek meg: a vidéki mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, a turizmusfejlesztést, a falumegújítást és a vidéki örökség megőrzését segítő pályázatokat; a programok finanszírozására összesen 140-150 milliárd forintot különítettek el. Végül csaknem 5900 támogatási kérelem érkezett 110 milliárd forintnyi forrásigénnyel. Ezek elbírálásába már a helyi Leader-közösségeket is bevonták, igaz, a végső szót az ÚMVP közreműködő szervezete és kifizető ügynöksége, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mondja ki. Egyebek között ez is oka az eljárások elhúzódásának.
A pályázók és pályázati tanácsadók tapasztalatai szerint az ÚMVP-s pályázatok elbírálása rendkívül lassú, nehézkes, már maga a felhívás is nehezen volt értelmezhető. A beruházásokat addig nem kezdhetik meg a pályázók, amíg a támogatási határozat meg nem születik. A pályázatírók többsége szerint a vidékfejlesztési pályázatoknál lényegesen gyorsítaná az eljárást, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország fejlesztési terv keretében (ÚMFT) kiírt gazdaságfejlesztési pályázatainál már bevált pályázatkezelési és elbírálási gyakorlatot átvenné az MVH is. Ugyanakkor a pályázatok beadása óta eltelt fél évben olyannyira megváltoztak a külső környezeti feltételek - egyebek között a hitelhez jutás lehetőségei, a pályázók működési környezete, júliustól pedig belép a megvalósítást megdrágító áfaemelés is -, hogy sokan a támogatások visszamondását, a beruházások elhalasztását fontolgatják - mondta a Napinak egy neves pályázatkészítő cég operatív igazgatója. Az áfaemelés főleg az önkormányzati fejlesztéseknél okozhat gondot, mivel egy európai bizottsági rendelet miatt az áfát is a helyhatóságoknak kell megfinanszírozniuk, vagyis akkortól mintegy 5 százalékkal nagyobb önerővel kell számolniuk. Az viszont könnyebbség lehet, hogy végre az ÚMVP-s pályázatoknál is lehetőség van előleget igényelni - igaz, az ÚMFT-sektől eltérően csak 20 százalékosat és csak bizonyos pályázatoknál, amiért még az előleg-igénylési díjat, az előleg 2,3 százalékát is fizetniük kell a nyerteseknek, amelyet a folyósítandó összegből az MVH visszatart. (Ez májustól nőtt 0,46 százalékról 2,3 százalékra.)
Az ÚMFT gazdaságfejlesztési pályázataiból ugyanakkor ki vannak zárva a mikrovállalkozások fejlesztései a kisebb népsűrűség és létszám miatt a falusias környezetnek besorolt településeken - például egy mikrovállalkozás a hátrányos helyzetű Balmazújvárosban vagy Hódmezővásárhelyen nem indulhat a GOP technológiafejlesztési kiírásain, viszont Győrben igen. A számukra elérhető forrásokhoz jelenleg döntés hiányában nem tudnak hozzájutni, új vidékfejlesztési célú pályázatot pedig csak akkor ír ki az FVM, ha az MVH már ledolgozta a korábbi pályázatoknál, támogatási jogcímeknél meglévő elmaradását, ezért a leginkább fejlesztésre és támogatásra szoruló vállalkozások nem tudnak előrelépni. Noha tavaly még arról volt szó, hogy ezeket a vidékfejlesztési jogcímeket idén májusban újra megnyitják, értesülésünk szerint erre a legkorábban ősszel kerülhet sor.
