Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kissé szokatlan "árukapcsolással", a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéről szóló rendeletben hosszabbította meg az agrártárca az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) hármas tengelye támogatási jogcímeinek beadási határidejét. A változtatást az elbírálásban részt vevő Leader-csoportok kezdeményezték, mivel attól tartottak, hogy határidőre nem készülnek megalapozott projektek - mondta lapunknak Bondor István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) agrár-vidékfejlesztési főosztályának vezetője. Ez az aggály később be is igazolódott, mivel alig nyújtottak be támogatási kérelmet. A kérelmeket - mind a mikro- és kisvállalkozás-fejlesztési, mind a turizmusfejlesztési, falumegújítást és a vidéki örökség megőrzését segítő pályázatok esetében - a korábbi november 30-ai határidő helyett legkésőbb jövő év január 10-éig kellene a pályázóknak eljuttatniuk a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területileg illetékes kirendeltségéhez, illetve Leader munkaszervezetéhez. Ezeknél a jogcímeknél ugyanis már a helyi közösségeknek is van beleszólásuk a pályázatok elbírálásába - legalábbis a szaktárca szándéka szerint -, mintegy felkészülésként a jövő januártól induló Leader program működtetésére. (A Leader közösség egy adott térség partnerségi összefogása a fejlesztési programok közös kidolgozására és megvalósítására; a kiválasztottak szinte az egész országot lefedik.)
A támogatási kérelmek elbírálásának érdekessége, hogy az MVH szakemberei formai és tartalmi ellenőrzést is végeznek, igaz, a tartalom objektív szempontok szerinti előpontozásában a helyi közösségeknek is szerepük van: ha a kettő között eltérés van, akkor az irányító hatóságon belül működő úgynevezetett Forrásallokációs és minőségi projektek kiválasztási bizottság (FAB) feladata a támogatás rangsorát megalapozó végleges pontszám meghatározása. Probléma abból adódhat, ha a két szervezet értékelése között hiányt pótol a pályázó, és ha az ebből adódó eltéréseket egyedileg kell kivizsgálni. Ez elhúzhatja a döntéshozatalt, ahogyan az is, hogy a pályázati adatlapok egy részét továbbra is kézzel kell kitölteni a program hiányosságai miatt, így a hiánypótlásokat is. A pályázatkészítőket az is meglepte, hogy ezeknél a felhívásoknál tilos az oldalszámozás és a pályázatok összefűzése is. Szerintem jó döntés volt a hosszabbítás, főleg az, hogy nem december végét jelölte meg a szaktárca: a korábban rendelkezésre álló másfél hónap még a legfeszítettebb munkatempó és a profi pályázatírók segítségének igénybevétele mellett is kevés lett volna ahhoz, hogy az érintett önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak kihasználhassák a rendelkezésükre álló lehetőségeket - mondja Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. Ez egyszerűen a kedvezményezetti kör sajátosságaiból fakad: a helyhatóságok egyébként is lassabban hozzák meg a beruházási döntéseket, most pedig, hogy a bankok kissé szűkebben mérik a hiteleket, nehezebben tudják előteremteni az önerőt, év vége lévén kevés a tartalékforrás, a jövő évi költségvetési támogatásuk nagysága pedig még bizonytalan.
A legtöbb önkormányzat számára az is meglepetés és némiképp visszatartó erő is lehet, hogy ezeknél a támogatásoknál valóban utófinanszírozás van, vagyis az ÚMFT pályázataitól eltérően nem tudnak támogatáselőleget kérni. Erre tagállami hatáskörben lenne lehetőség, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is megkereste az ügyben a minisztériumot, azonban az Agrár- és vidékfejlesztés operatív program (AVOP) rossz tapasztalatai miatt még fontolgatja a tárca, hogy alkalmazza-e - tette hozzá a Bondor István. Továbbá egy európai bizottsági rendelet miatt az áfát is az önkormányzatoknak kell megfinanszírozniuk, vagyis húsz százalékkal nagyobb önerővel kell számolniuk. Az FVM már nyáron jelezte a problémát az Európai Bizottságnál, engedélyező indítványát a tagállamok támogatták is, de azt a bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy már így is épp elég támogatás jut vidékfejlesztésre közösségi forrásból - mondta a főosztályvezető. Meglátásunk szerint emiatt ahhoz, hogy valóban finanszírozható legyen egy-egy projekt megvalósítása, legkevesebb 30-40 százalékos pénzügyi forrás szükséges a beruházás indításakor - hangsúlyozta Essősy.
