Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) - ez első fejlesztési tervhez hasonlóan - kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztést és az innovációt: erre a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 321 milliárd forint uniós és magyar támogatás juthat. A terület első, a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények számára pályázható kiírásai - a gazdaságfejlesztési (GOP), a közép-magyarországi (KMOP) és a társadalmi infrastruktúra (TIOP) operatív programok keretében - mától érhetők el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter közös sajtótájékoztatóján. A piacorientált kutatás-fejlesztésre és a kutatóközpontok, innovációs és technológiai parkok továbbfejlesztésére kiírt pályázatokkal az állam célkitűzése a vállalati és a felsőoktatási szféra közötti együttműködés fejlesztése, valamint előmozdítani, hogy egységnyi állami támogatást minél több céges hozzájárulás egészítsen ki - hangsúlyozta Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára. Magyarország ugyanis GDP-jének mindössze 0,89 százalékát fordítja k+f-re, ami jelenősen elmarad az Európai Unió tizenöt régi tagállamának - Egyesült Államokhoz és Japánhoz viszonyítva is alacsony - 1,92 százalékától. Az üzleti szféra pedig jelenleg kevesebb mint egyharmadát finanszírozza ezen ráfordításoknak, míg az unióban ez az arány 55 százalék. (A felmérések szerint tíz magyar vállalkozásból kilenc nem végez kutatás-fejlesztést.)
A mikro-, kis- és középvállalkozások - a GOP és a KMOP keretében megjelenő három-három pályázaton - összesen 34,6 milliárd forint, míg a felsőoktatási intézmények - a TIOP és a KMOP egy-egy pályázatán - 30 milliárd forint fejlesztési forráshoz juthatnak. A cégek piacorientált k+f-re (ezen belül a prototípusig tartó ipari kutatásokra és az alapvető kísérleti fejlesztésekre) projektenként 50-300 millió forintos támogatást nyerhetnek el - ennek feltétele, hogy a támogatás egynegyedéből egyetemi vagy akadémiai kutatóhelyi kutatásokat kell megrendelniük. Szintén csak a mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak a vállalati innováció ösztönzésére elkülönített 17,6 milliárd forintra: projektenként 25-200 milliót nyerhetnek el többek között termék-, szolgáltatás vagy technológiafejlesztésre, tesztelésre, próbaüzemre és a piaci megjelenéshez szükséges marketingtevékenységre.
Az első nemzeti fejlesztési tervben meghirdetett, kooperációs kutatóközpontok létrehozását segítő pályázat folytatásaként most az ÚMFT-ben a vállalatok és az egyetemek által már közösen létrehozott - gazdasági társaságként működő - kutatóközpontok és regionális egyetemi tudásközpontok további fejlesztésükhöz nyerhetnek el támogatást 8 milliárd forint keretösszegben (projektenként 0,4-1 milliárdot). Erre csak azok pályázhatnak, akik az elmúlt háromévi támogatási szerződéseikről el tudnak számolni - tette hozzá Egyed Géza.
Szintén mától elérhetők a 30 milliárd forint keretösszegű felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatok is. Ezeken az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, infokommunikációs fejlesztésekre nyerhetnek el támogatást a felsőoktatási intézmények. Ilyen fejlesztésekre a következő négy évben összesen 85 milliárd forint juthat.
