Ezzel vélhetően értelmetlenné válik a Fidesz elnökének csütörtöki találkozója, amelyen arról akarja meggyőzni az energiaszektor képviselőit, hogy 10 százalékkal csökkentsék a lakossági áramárat. A díjak egyébként a januári áfacsökkentés hatására egyébként is alacsonyabbak lesznek, ráadásul az adatok azt mutatják: az energiaszektor éves árbevétele 650 milliárd forint, nyeresége pedig 60 milliárd forint, azaz a "luxusprofit' mint olyan nehezen értelmezhető.
Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója azt mondta: nem értesült arról, hogy a kormány a villamos energia hatósági árának visszaállítását tervezné. Hozzátette, hogy az új hatósági árak alapjául szolgáló költség-felülvizsgálat legalább egy évet venne igénybe, vagyis azokat legkorábban 2007 elején lehetne kihirdetni. Csakhogy 2007 közepére az uniós elvárásoknak megfelelően liberalizálni kellene a piacot. A Népszabadság egyébként azt sem zárja ki, hogy a jövőben a "luxusprofit politikai hálójába kerülhetnek' a mobilcégek, a bankok és a sztrádaépítők is. A
Magyar Hírlap beszámol arról, hogy az MSZP sem maradt adósa a Fidesznek az áramárról folyó politikai vitában. Gál J. Zoltán szocialista képviselő kijelentette: az Orbán-kormány egy törvénymódosítással és egy miniszteri rendelettel összesen 116 milliárd forinttal rövidítette meg a lakosságot, vagyis háztartásonként 40 ezer forinttal. A honatya ezt el is keresztelte "Orbán-profitnak'. A Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője azzal válaszolt, hogy a jelenlegi kormány alatt jobban nőtt az áram lakossági átlagára. Varga Mihály közölte: 1998-2002 között a tarifa 5,68 forinttal emelkedett kilowattóránként, míg az elmúlt három évben összesen 8,98 forinttal.
A Napi Gazdaság összeállításában több statisztikát is idéz a hazai árampiacról. Az Eurostat adatai szerint az évi 50-1250 megawattórát használó magyar cégeknek többet kell fizetniük a villamos energiáért szlovén, szlovák, osztrák, cseh és horvát versenytársaiknál, míg a lakossági árak a környező országok középmezőnyében helyezkednek el. Vásárlóerő-paritással módosított, áfa és adók nélküli mutatók szerint évi 600 kilowattórás fogyasztás esetében kilowattóránként 0,2173 eurós árral Magyarország a 11. helyen áll az Eurostat 28 országot szerepeltető rangsorában, ám évi 1200 kilowattórás felhasználásnál az ötödikek, évi 3,5 ezer kilowattórás vásárlásnál pedig már a negyedikek vagyunk. Évi 7,5 ezer kilowattórás fogyasztásnál veri a mezőnyt a magyar áramár.
A portfolio.hu összesítése szerint a magánkézben lévő magyarországi áramtermelők saját tőkére vetített megtérülése 30 százalék feletti, míg általában ugyanazon külföldi tulajdonosnál lévő külföldi szolgáltatóké 14 százalék körüli. A Reuters adatai szerint a nemzetközi vállalatok úgynevezett befektetési megtérülése alig haladja meg a 4 százalékot, nettó profitjuk pedig átlagosan 8,5 százalék körül mozog.
A Magyar Hírlap szerint az elmúlt tíz évben több mint 358 milliárd forintos osztalékot vettek fel a magyarországi áramszolgáltatók és erőművek tulajdonosai. Tavaly 24,6 milliárd forintos nyereséget ért el a tíz erőmű, a hat szolgáltató pedig 31,5 milliárdos eredménnyel zárt. Az Energia Szakértői Iroda adatai szerint a nagy erőművek bántak bőkezűen az osztalékkal, az áramszolgáltatók viszont tartalékoltak valamennyit profitjukból. A legtöbbet a német RWE többségi tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű fizette: 2001-ben több mint 10 milliárd, 2003-ban pedig több mint 22 milliárd forintot. Az áramszolgáltatók közül a szintén RWE-érdekeltségű Elmű volt a legbőkezűbb, 26,8 milliárd forintos osztalékkal.
Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: nem az a fő kérdés, miért fizetik ki nyereségük mintegy 80 százalékát a részvényeseknek ezek a cégek, hanem inkább az, hogy miért ekkora a profitjuk. A Magyar Hírlap több áramtermelőt és szolgáltatót is megkeresett, de nem kapott választ kérdéseire. Az E.On Hungáriánál mindössze azt tudatták: "Ez most egy politikai kérdés, még sokat kell egyeztetnünk.' (Nszab. 1., 2. old., NG 1., 3. old., MH 10-11. old., NSZ 4. old.)
