Energetika

Túl sok a cseh zöldenergia

A cseh elektromos hálózat üzemeltetője (CEPS) figyelmeztette a zöldenergia-projektek iránt is érdeklődő befektetőket, hogy az elmúlt időszakban olyan mennyiségű nap- és szélerőművekből származó áram érkezik a rendszerbe, amely már - miután e két forrás teljesítménye erősen függ az időjárástól - veszélyezteti annak megbízhatóságát. A nagyvonalú feed-in tarifák - amelyek magasabb árat kínálnak az alternatív forrásból származó áramért - igen vonzóvá tették a nap- és szélenergetikai beruházásokat, ezért sok befektető jelent meg a piacon. Sok esetben tíz évnél rövidebb megtérülés érhető el. A CEPS hálózatába 600 megawattnyi szél- és naperőművi kapacitásból szállítanak áramot és az áramszolgáltatók további 3500 megawatt bevonására adtak engedélyt. Ugyanakkor a rendszerüzemeltetőt aggasztja, hogy rossz idő esetén áramkimaradások lehetnek, ezért felszólította az utóbbi cégeket, hogy ne vonjanak be több nap- és szélerőművekben előállított áramot a szolgáltatásukba. Ez viszont keresztülhúzhatja az alternatív energiában bízó pénzügyi befektetők számításait.

Sok autós válthat gázra

Nyugat-Európában az autógáz felhasználása dinamikusan emelkedik, 2015-re 10 százalékos lesz a gázzal is hajtott személyautók aránya. A jelentős árkülönbség miatt a felhasználás Magyarországon is nő, a jelenlegi 1,5-2 százalékról várakozások szerint két év alatt 5 százalék lesz - véli a Prímagáz Zrt. elemzése. Jelenleg a magyarországi személyautó-állomány 1,5-2 százaléka működik vegyes üzemben, ez 50-60 ezer autót jelent. Ez az arány Európában 3 százalék, mintegy 7 millió járművel, de a prognózisok szerint 2015-re eléri a 10 százalékot. A folyamatot erősíti, hogy több állam is garanciát vállalt az autógáz adóterheinek jelenlegi alacsony szinten tartására (Németországban 2018-ig). Bár Magyarországon ilyen írásos garanciák nincsenek, az autógáz ára évek óta stagnál. Mindezen okok miatt a taxisok tömegesen választják az autógázt (lpg) üzemanyagként, de ez az alternatíva a lakosság körében is mind népszerűbb. A vezető forgalmazónak számító Prímagáz adatai szerint egy liter autógáz átlagosan 135 forinttal olcsóbb, mint a benzin, és erre az árkülönbözetre hosszú távon is számítani lehet. Az üzemanyagköltségeken 30-40 százalékos a megtakarítás, ami tízezer kilométerenként 100-110 ezer forint megtakarítást eredményez. Ez - futásteljesítménytől függően - magánszemélyeknél egy, legfeljebb két év alatt visszahozza a beépítés 230-290 ezres költségét, míg a többet közlekedő vállalati autóknál a megtérülés hónapokban mérhető. Sokan nem tudják, hogy hol lehet autógázt tankolni, miközben lpg országszerte csaknem háromszáz kútnál kapható.

Több forrás kellene a hőszigetelésre

A mostani évi 28 milliárd forint állami támogatás felhasználásával csupán 30 év alatt lehetne a jelenlegi követelményeknek megfelelően hőszigetelni a lakásokat, ha minden lakás hőszigetelt lenne már, akkor évi 472 milliárd forintnyi földgázt lehetne megtakarítani - számolta ki a Knauf Insulation Kft. A mintegy négymilliós magyarországi lakásállomány háromnegyede családi ház, 800 ezer pedig úgynevezett iparosított technológiával - zömében panelból - készült. Ha a családi házak tizedét hőszigetelnék évente, akkor 80 ezer ember jutna munkához 10 évig. Az évi 28 milliárd forintos támogatás azonban kevés ahhoz, hogy tömegesen az energiamegtakarító felújításokat válasszák a lakástulajdonosok. Az elemzés szerint nem szerencsés üzenet a távfűtés áfájának 5 százalékra csökkentése sem, ez ugyanis inkább ösztönöz pazarlásra, mint megtakarításra. A lakások háromnegyedét földgázzal fűtik a magyar tulajdonosaik. Az évi 14-15 milliárd köbméteres országos felhasználás felét használja a lakosság, ennek háromnegyede fűtésre megy el. Ha a lakások fűtési igényét felére lehetne csökkenteni, akkor az így megspórolt földgáz értéke - a jelenlegi 135 forintos köbméterenkénti áron számolva - 472 milliárd forintot tenne ki.

Egyre közelebb a klímatörvény

Több mint 430 környezetvédelmi, szociális, ifjúsági és vidékfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet klímatörvény-tervezetet támogató nyilatkozatát adta át a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) zöldpolitikusoknak a múlt héten. A tervezetet kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tervei szerint az országgyűlés kedden megvitatja, február 22-én pedig már el is fogadhatja az éghajlatvédelmi kerettörvényt. A dokumentum Magyarország üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékos mérséklését írja elő 2020-ig az 1990-es bázishoz képest (2005-ös bázissal számolva ez 25,5 százalékos csökkentés). Hosszabb távon további csökkentésről rendelkezik: 2050-re az 1990-es szinthez képest 80 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást. A törvény ezenkívül foglalkozik többek között a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésével, az éghajlatváltozás társadalmi okainak kezelésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeivel. Utóbbi részben rendelkezik egy új elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap felállításáról is.