Oroszországban felrobbant egy atomerőmű kemencéje
Szentpétervár közelében felrobbant egy olvasztókemence egy atomerőműben, de a radioaktív sugárzás normális szinten van - közölték Moszkvában.
Melyik cég lesz az olajpiac sztárja?
A Lehman Bros. amerikai befektetési bank szerint hosszú távon 40 dollár körül alakul az olak hordónkénti ára, így az olajipari szektorral kapcsolatban további felértékelődésre lát lehetőséget.
Környezetbarát szénerőmű az USA-ban
Az amerikai energiaügyi hivatal és különböző társaságok, köztük az American Electric Power és a Consol Energy Incorporation megegyezést írt alá arról, hogy 950 millió dolláros beruházással olyan szénüzemeltetésű erőművet épít, amely hidrogént és áramot állít elő – írja a Bloomberg a Wall Street Journal egy cikkére hivatkozva. A projektben olyan egyéb „nagyágyúk” is részt vesznek, mint az Amerikai Szénszövetség, a Peabody Energy Corporation, a China Huaneng Group és a BHP Billiton. Az említett cégek mindösszesen 250 millió dollárral szállnak be az erőmű építésébe, amely 250 megawatt teljesítményű lesz.
Dízelesek, tüzelőanyag-cellásak vagy hibridek lesznek a jövő járműmotorjai
A gyors, ugyanakkor takarékos, környezetkímélő és a vásárlók zöme számára megfizethető erőforrások kifejlesztése igen komoly kihívást jelent az autógyárak konstruktőreinek. De ha sikerül ilyet létrehozni, az hosszú évekre garantálhatja egy márka, illetve márkacsoport piaci sikerét.
Termonukleáris reaktor: lesz, de hol?
Továbbra sem lehet tudni, hogy hol építik fel az első termonukleáris (fúziós) reaktort. A valódi nemzetközi összefogással, Kína, Oroszország, az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea finanszírozásában életre hívandó kísérleti reaktor az ITER, latinul „út” nevet kapta. A lehetséges helyszínek egyike Franciaországban, a másik Japánban van – természetesen az EU az első, Japán a második verziót támogatja –, más források szerint azonban Kanada és Spanyolország is az esélyesek között van. Az utóbbi kapcsán az USA kormánya kifejtette, hogy a két európai helyszín kérdése teljes mértékben európai belügy, de nem lenne szerencsés, ha a vita miatt késedelmet szenvedne a program előkészítése. Az EU kutatási minisztereinek tanácsa legutóbbi brüsszeli ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy ha Japánnal e kérdésben nem sikerül egyezségre jutni, akkor a tagállamok akár maguk is megépítik az erőművet. Az elmúlt időszak fontos fejleménye volt, hogy az USA – miután 1998-tól szüneteltette közreműködését – ismét visszatért az ITER programhoz. Szakértők szerint ennek elsődleges oka nem a fúziós energiatermelés maga, hanem mert a plazmafolyamatok tanulmányozását így tudja legolcsóbban megoldani. Az ITER program több mint harminc évig fog tartani, teljes költségvetése becslések szerint 10,3 milliárd euró lesz. Magát a fúziós erőművet 2015-re szeretnék felépíteni, a költségeiről csak 2000. évi adatok állnak rendelkezésre, akkor 4,57 milliárd euróra becsülték a szükséges összeget. A költségvetési tárgyalások jelenlegi állása szerint az USA, Oroszország, Kína és Dél-Korea tíz-tíz, az EU és Japán összesen negyven százalékkal járulna hozzá a költségekhez, a maradék rész megoszlása pedig a helyszín függvényében változna.
