Továbbra sem lehet tudni, hogy hol építik fel az első termonukleáris (fúziós) reaktort. A valódi nemzetközi összefogással, Kína, Oroszország, az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea finanszírozásában életre hívandó kísérleti reaktor az ITER, latinul „út” nevet kapta. A lehetséges helyszínek egyike Franciaországban, a másik Japánban van – természetesen az EU az első, Japán a második verziót támogatja –, más források szerint azonban Kanada és Spanyolország is az esélyesek között van. Az utóbbi kapcsán az USA kormánya kifejtette, hogy a két európai helyszín kérdése teljes mértékben európai belügy, de nem lenne szerencsés, ha a vita miatt késedelmet szenvedne a program előkészítése. Az EU kutatási minisztereinek tanácsa legutóbbi brüsszeli ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy ha Japánnal e kérdésben nem sikerül egyezségre jutni, akkor a tagállamok akár maguk is megépítik az erőművet. Az elmúlt időszak fontos fejleménye volt, hogy az USA – miután 1998-tól szüneteltette közreműködését – ismét visszatért az ITER programhoz. Szakértők szerint ennek elsődleges oka nem a fúziós energiatermelés maga, hanem mert a plazmafolyamatok tanulmányozását így tudja legolcsóbban megoldani.
Az ITER program több mint harminc évig fog tartani, teljes költségvetése becslések szerint 10,3 milliárd euró lesz. Magát a fúziós erőművet 2015-re szeretnék felépíteni, a költségeiről csak 2000. évi adatok állnak rendelkezésre, akkor 4,57 milliárd euróra becsülték a szükséges összeget. A költségvetési tárgyalások jelenlegi állása szerint az USA, Oroszország, Kína és Dél-Korea tíz-tíz, az EU és Japán összesen negyven százalékkal járulna hozzá a költségekhez, a maradék rész megoszlása pedig a helyszín függvényében változna.
Rozgonyi György