Energetika

Az angolok bizonyították: az energia nem vész el

Egy oxfordshire-i kisváros kétszáz otthona hamarosan energiafüggetlenné válik - a British Gas, a Thames Water és a Scotia Gas közös mintaprojektje emberi ürülékből nyert biometánnal fűtené a didcoti otthonokat, egy lépéssel közelebb hozva az országot a 2020-tól esedékes EU-s energetikai normák teljesítéséhez - írta a BBC. A brüsszeli előírások szerint az EU-tagországok energiatermelésének 15 százalékát kell egy évtizeden belül megújuló forrásból fedezni. A didcotiak által csak kakaprojektnek aposztrofált, az országos gázhálózatra is rákapcsolt fejlesztést kivitelező cégek számításai szerint - amennyiben a tervük országos támogatottságot nyer - több százezer otthon fűtését oldhatnák meg biometánnal. Ehhez "mindössze" a Nagy-Britanniában működő közel tízezer szennyvíztelepet kellene felszerelni olyan technológiával, amely a fekália lebontásakor keletkező gázokat biometánná alakítja. Az ötlet a BBC beszámolója szerint gyorsan követőkre talált a közüzemi szolgáltatók körében, hiszen a United Utilities és az Electrocity 4,3 millió fontot különített el arra, hogy 2011 nyaráig ötszáz manchesteri otthon gázellátását e technológiával oldja meg.

Támogatás nélkül leállhatnak a kapcsolt erőművek

Javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a KPMG a jelenlegi kát-rendszer átalakítására, eszerint még két évig támogatásban részesülnének a jelenlegi szabályozás alapján kieső termelők. Két év múlva bevezetendő kékbizonyítvány-rendszerrel alakítaná át a kapcsoltan hőt és áramot is termelő erőművek támogatását a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) - derül ki a társaság felkérésére a KPMG által készített szakmai javaslatcsomagból. Támogatás nélkül a hazai kapcsolt energiatermelés nagyobb része megszűnhet - mondta Bercsi Gábor, az MKET elnöke. Jövő év január elsejével a jelenleg támogatott termelők negyede (325 megawatt összteljesítménnyel), 2015 végéig pedig fokozatosan a többi termelő is elveszíti kát-jogosultságát. A támogatás megszűnése több mint 60 távfűtőrendszerben 585 ezer lakás távfűtésére lehet hatással, a szolgáltatás ára bizonyos településeken 20 és 50 százalék közötti mértékben is emelkedhet emiatt. A jelenlegi - a válság miatt nyomott - piaci áramár mellett a földgáz alapú kapcsolt erőműveknek még a gázköltségeit sem fedezik támogatás nélküli bevételeik, és a helyzet Bercsi szerint a következő két évben várhatóan nem fog megváltozni. Az MKET kormányhoz is eljuttatott javaslata szerint kát-moratóriumra van szükség, így januártól nem kerülnének ki a rendszerből a jelenlegi szabályozás alapján kieső termelők, két évig a normál kát-tarifa 85 százalékának megfelelő átvételi áron adhatnák el az áramot. Az átmeneti támogatást azonban csak egy meghatározott áram- és gázárarány eléréséig adná. A 2013-tól bevezetésre javasolt kék (vagy kapcsolt) bizonyítványt a kogenerációs erőművek hatékonyság alapján kapnák, és a piacon értékesíthetnék. A bizonyítványok iránti kereslet megteremtésének eszköze lehet, ha az állam előírja az energiatermelőknek és -kereskedőknek bizonyos mennyiségű kvóta megvásárlását. Ezzel a jelenlegi kötelező átvétellel ellentétben finomhangolásokat is végre lehetne hajtani a rendszeren. Bercsi szerint e megoldással egységnyi támogatás nagyobb hatásfokkal hasznosulhat. A rendszer a termelők közötti versenyhez is hozzájárulhat - tette hozzá Fekete Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának szenior menedzsere. A kialakuló "bizonyítványpiacon" a leghatékonyabb termelők jutnának előnyhöz, ami a szektor tisztulásához is hozzájárulna.

Túl drágák a német energiatervek?

Angela Merkel német kancellár szeptemberben jelentette be, hogy 2050-ig szinte teljes egészében átállítanák a német áramtermelést megújuló energiaforrásokra, a politikusok azonban a jelek szerint elhallgatnák az ambiciózus terv árát - írja a Der Spiegel. Németország - nem kis részben a Gerhard Schröder vezette szocialista-zöld koalíció energiapolitikájának köszönhetően - a fejlett gazdaságok között jól áll a megújuló energiafelhasználás tekintetében: a több mint 21 ezer szélturbina, a 13 millió négyzetméternyi napelem és a bioüzemanyagok az ország energiaellátásának 16 százalékát fedezik. A német kormány által a következő negyven év végére kijelölt 80 százalékos cél több mint felét a szélenergia szolgáltatná.

Kulcskérdés lesz az ivóvízellátás

A klímaváltozás nemzetbiztonsági kérdés is; a magyar gazdaságot és lakosságot fel kell készíteni a szélsőséges időjárási jelenségekre és azok következményeire - mondta Bencsik János államtitkár egy szakmai rendezvényen.