Angela Merkel német kancellár szeptemberben jelentette be, hogy 2050-ig szinte teljes egészében átállítanák a német áramtermelést megújuló energiaforrásokra, a politikusok azonban a jelek szerint elhallgatnák az ambiciózus terv árát - írja a Der Spiegel. Németország - nem kis részben a Gerhard Schröder vezette szocialista-zöld koalíció energiapolitikájának köszönhetően - a fejlett gazdaságok között jól áll a megújuló energiafelhasználás tekintetében: a több mint 21 ezer szélturbina, a 13 millió négyzetméternyi napelem és a bioüzemanyagok az ország energiaellátásának 16 százalékát fedezik. A német kormány által a következő negyven év végére kijelölt 80 százalékos cél több mint felét a szélenergia szolgáltatná.
A hírlap által megkérdezett szakértők szerint csupán a már meglévő északi szélerőművek és a főleg déli napelemeket összekötő hálózat fejlesztésének költsége a következő tíz évben elérheti a 40 milliárd eurót Németországban. A legnagyobb német energiaipari vállalat, az RWE kutatói ennél is magasabb költséggel riogatnak: szerintük egész Európa zöld energiára való átállítása 3 ezer milliárd euróba kerülne, és ebben még nincs benne a hálózatok fejlesztése és a tárolókapacitások kiépítése. A tanulmány szerint Németország energia-önellátósága esetén az áramtermelés költsége a mostani kilowattóránként 6,5 eurócentről 23,5 centre ugrana. A fogyasztók egyelőre nem szembesültek az energiaárak ilyen mértékű emelkedésének lehetőségével - mondja Hartmut Geldmacher, az E.On Energie igazgatótanácsának tagja. Az RWI gazdaságkutató közgazdásza szerint Németország eddig 60-80 milliárd eurót költött a napelemek támogatására, ez azonban hamarosan eléri a 100 milliárdot - miközben a német áramtermelés csupán 1,1 százalékát fedezik a gyakran felhős Németországban nem túl hatékony napelemek. Az ország adottságait figyelembe véve a szélenergia sokkal jobb megoldást jelent, a Spiegel által megkérdezett szakértők azonban úgy vélik: a szélgyakoriság alapján legalkalmasabb helyekre már rengeteg turbinát telepítettek, az újratelepítést - a régi turbinák hatékonyabbra cserélését - pedig gyakran ellenzik a hatóságok, mivel ezek kétszer magasabbak a korábbiaknál. A német energiacégek így sokszor a tengerekre telepítik a berendezéseket, amelyek azonban rendkívül sérülékenyek, javításuk pedig költséges. Jó példa erre az első német tengeri turbinapark, az Alpha Ventus, amelyet Borkum szigetétől északra, a nyílt tengeren építettek fel. A német kormány 2030-ig 75 milliárd euróval számol a tengeri szélturbinaprojektek fejlesztésére, ám azt azért elismerik, hogy nagy a kockázata a végül jóval magasabb árnak. A német tervek ráadásul nem számolnak az ipari lobbik várhatóan brutális ellenkezésével: az ingatlanszektor az energiahatékonyság javításának brutális költségei ellen, a nehéz- és vegyipar pedig a várható energiaár-emelkedés miatt tiltakozik.
