Energetika

Milyen lesz a jövő energiafogyasztója és milyen energiaipar szolgálja majd ki?

A jövő energiaellátási láncának megértéséhez azt a - szakirodalomban is megjelenő - paradigmaváltást kell áttekinteni, amely szerint a jelenleg is működő hálózatokat a XX. század integrált villamosenergia-ipari társaságai tervezték, építették és optimalizálták, a XXI. század erőműveinek egy része azonban már nem központi vezérléssel, hanem véletlenszerűen, az időjárástól függően vagy a fogyaszt ók helyi igényeinek megfelelően termel majd. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás egy részét várhatóan kétirányú áramlást lehetővé tevő intelligens hálózatokon (smart grid) keresztül szabályozzák majd, a központi energiatárolás helyett pedig emelkedhet az elosztott megoldások jelentősége. A szabályozás részévé válhatnak a kisebb teljesítményű, a fogyasztók közelében működő erőművi egységek és maguk a fogyasztói berendezések vagy az elektromos autók is - mindez azonban a mostaninál komplexebb rendszert igényel. A szükséges rugalmasabb tervezést és üzemeltetést az okos mérés (smart metering) és az intelligens hálózatok biztosíthatják. A paradigmaváltás alapvetően érinti a villamosenergia-rendszer hálózatos tevékenységeit (a szállítást és az elosztást) is: a termelésen (azaz a szolgáltatáson) alapuló fogyasztás koncepciója helyett a "fogyasztásvezéreltség" alapelveit kell majd figyelembe venni. Ma még nehéz megbecsülni a válság elhúzódását, illetve ennek a ma még a 2-3 évvel ezelőttinél alacsonyabb áramfogyasztásra gyakorolt hatását. Az azonban valószínű, hogy a megnövekedett kockázatérzékenység megváltoztatja a finanszírozói gyakorlatot, és csak az alacsony kockázatú projektek számíthatnak forrásokra (mind termelői, mind fogyasztói oldalon). Ezzel a fogyasztást esetlegesen növelő létesítmények mérsékeltebb ütemben valósulhatnak meg. A mai magyar háztartások háztartásigép-állományának viszonylag alacsony szintje ugyanakkor az energiaigény növekedését vetíti előre, a másik oldalon az energiahatékonyság jelenthet megtakarítást - összességében a korábbinál lassabban, de emelkedő felhasználásra lehet számítani. A tartalékok szempontjából a következő évtized egy egységes európai piac kialakulását hozhatja, ahol a rendszerszabályozáshoz szükséges kiegyenlítő energia sem ismer majd határokat. A hazai rendszer így a szomszédos országok jelentős tartalék kapacitásait is felhasználhatja majd, viszonossági alapon pedig a magyar erőművek is új piacokhoz juthatnak. A 2020-as európai villamosenergia-rendszerben várhatóan jelentős arányban szerepelnek majd nagy teljesítményű szélparkok, az alapterhelést pedig folyamatosan üzemelő atomerőművek fedezhetik. Más erőművek a változó terheléseket fedezik majd azokban az időszakokban, amikor a szélerőművek nem tudnak kellő kapacitással rendelkezésre állni. A mainál jóval nagyobb mértékben csatlakoznak a hálózatra megújuló és hulladék tüzelőanyagot használó erőművek és kisebb helyi szélparkok, naperőművek, biogáz- és biomassza-, illetve jó hatásfokú kapcsolt erőművek is a termelői oldalon és hőszivattyúk, elektromos autók a fogyasztói oldalon.

Kivárnak a bankok az energetikai finanszírozásban

Még messze van a válság előtti szint az energetikai beruházások finanszírozási feltételeiben, azonban az utóbbi időszakban szignifikáns javulás tapasztalható - mondta lapunknak Gulyás Olivér, az MKB Bank osztályvezetője.

Finnországból jön a tiszta technológia

Tiszta technológiákban érdekelt vezető finn cégek működnének együtt magyar vállalatokkal az energiaszektor és a hulladékkezelés kihívásainak való megfelelés érdekében.

Lakossági Szemléletváltást is igényel az energiahatékonyság

Az energiahatékonysági szektor szereplői megoldásaik terjesztésének legnagyobb akadályát a lakosság nem megfelelő tudatosságában látják - derül ki a Publicus Research a European Climate Foundation megbízásából végzett kutatásából. A megkérdezettek többsége az állami szereplőket tartja a legfontosabb szemléletformálónak, azonban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a nonprofit szakmai szervezeteknek is. Az eredmények szerint komoly kihívást jelent az ágazatnak az elérhető támogatások szűkössége és hiánya, illetve az energiahatékonysággal összefüggő szabályozás kiforratlansága és a prioritások kiszámíthatatlan változása. A hazai energiahatékonysági szektor szereplői szakismereteiket általában magasnak értékelik, a támogatáspolitika és a szabályozás kérdéseiben azonban további felvilágosítást igényelnének. A kutatásban az energiahatékonysági szektor több mint 50 üzleti, kormányzati és civil döntéshozóját kérdezték meg, a kérdőívet az Energia Klub szakmai támogatásával állították össze.