- Milyen képet mutat jelenleg Magyarországon az energiaprojektek finanszírozása?
- A válság jelentősen csökkentette a bankok finanszírozási kedvét minden területen, az utóbbi fél év tapasztalatai alapján azonban kissé kezdenek megnyugodni a kedélyek. Míg az ingatlanfinanszírozásban sokan megégették magukat az elmúlt időszakban, az energetikai beruházásoknak kedvez, hogy itt - bár korábban akadtak megkérdőjelezhető piaci megalapozottságú projektek - sokkal kevésbé érvényesült ez a tendencia. A jövőben a jelenlegi erőművi kapacitások folyamatosan esnek majd ki, a határkeresztező kapacitások csak hosszabb távon változtathatók, így újabb és újabb energetikai beruházásokra lesz szükség. Ilyen körülmények között a bankoknak érdemes az energetikával, ezen belül is a megújuló energiával összefüggő beruházások felé fordulni.
- Mennyivel nehezebb forráshoz jutni most a válság előtti időszakhoz képest?
- Generálisan mindenképpen nehezebbé vált a folyamat. Akad olyan hitelkérelem, amelyet korábban legalábbis megfontoltak a bankok, ma viszont már döntéshozó elé sem kerül. Az új hitelügyletek száma az utóbbi időben jelentősen visszaesett, az energetikában azonban kisebb volt a csökkenés.
Változott az önerőigény is: néhány éve még akár 10-20 százalék saját erővel számoló kérelmeket is vizsgáltak a bankok, mostanra azonban inkább a 30-as sáv jelenti a minimumot. Viszont már ez is javuló tendenciát jelent: a válság mélypontján előfordultak 40 százalék mellett is elutasított kérelmek. A futamidő szempontjából a válság előtt nem jelentett problémát a 15-20 év sem, a válság kitörését követően ez maximum 7-10 évre csökkent. Az utóbbi időszakban azonban itt is emelkedés tapasztalható. A krízis előtti szint azonban még távol van, ilyen időtávra ugyanis refinanszírozási forrás sem áll a bankok rendelkezésére. Megnőtt a szindikálás jelentősége: a korábbi 30-50 millió eurós összegekkel szemben mostanra egy-egy bank önálló finanszírozási étvágya 20 millió euró alá is zuhanhatott. Az ügyletszám csökkenése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a bankok látókörébe olyan kisebb összegű - akár néhány száz millió forintos - ügyek is bekerülnek, amelyekkel korábban nem vagy nem központi szinten foglalkoztak.
- Hogyan alakulnak a finanszírozási költségek?
- Az elmúlt egy évhez képest némileg csökkentek ezek a tételek, egyrészt az árversenyből, másrészt pedig az ország minősítésének javulásával olcsóbbá váló banki forrásokból adódóan. A közeljövőben bekövetkező esetleges leminősítés azonban megtörheti a bankoknak és az ügyfeleknek kedvező tendenciát. A korábban 100 bázispontos felár egyes esetekben 500 bázispontra is emelkedhetett, követve a cds-mozgásokat. Jelenleg azonban úgy látjuk, az ügyfelek számára nem az a legfontosabb, hogy mennyiért, hanem hogy egyáltalán kaphatnak hitelt.
