Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Eurostat frissen publikált adatai arról adnak felvilágosítást, hogy néhány év alatt duplájára szökött a hűtésre használt energia mennyisége szerte az Európai Unióban; ez pedig az egyre extrémebb kánikulával fenyegető nyarak tükrében nem olyan meglepő, bár a volumen és az egyes tagállami trendek nagyon is figyelemre érdemesek – Magyarországon is.
Az EU hűtésre szánt energiafelhasználása 6 év alatt megduplázódott
Ahogy egyre forróbbá válnak a nyári napok, a légkondicionálás egyre nagyobb szerepet játszik abban, hogy az emberek hogyan birkóznak meg a korábban nem tapasztalt erejű hőséggel.
Az EU háztartásaiban a hűtésre fordított energiafogyasztás folyamatosan nőtt, és 2024-ben elérte a 80,4 ezer terajoule-t (TJ) az unió statisztikai hivatalának friss adatsora alapján.
Eszerint 2018-ban még az EU háztartásai 40,5 ezer TJ-t használtak fel helyiségek hűtésére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
2024-re a teljes végső energiafogyasztás megduplázódott.
2018 és 2024 között a fogyasztás minden évben nőtt, csupán 2023-at (-1,9%) és 2020-at (-2,5%) kivéve, amikor is az előző évekhez képest a számok csökkenést mutattak.
Ha a tagállami mezőnyt nézzük, az uniós országok közül Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban regisztrálták a legmagasabb teljes energiafelhasználást a helyiségek hűtésére, sorrendben 26,3 ezer TJ-lal, 14,3 ezer TJ-lal és 11,9 ezer TJ-lal.
Kirajzolódik, hogy – bár ez nem túl váratlan – leginkább a déli országokban egyre elengedhetetlenebb tartozék a légkondicionálók az otthonokban. Döntően a hűvösebb éghajlattal bíró északi országokban pedig – érthető módon – a nullához konvergál a klímák használata.
| EU (össz.) | 80 409,536 |
|---|---|
| Olaszország | 26 265,505 |
| Spanyolország | 14 320,507 |
| Görögország | 11 906,802 |
| Franciaország | 9 499,160 |
| Németország | 4 779,717 |
| Ciprus | 2 330,262 |
| Horvátország | 1 925,100 |
| Hollandia | 1 425,618 |
| Portugália | 1 249,708 |
| Románia | 1 137,239 |
| Magyarország | 1 134,918 |
| Finnország | 871,200 |
| Csehország | 795,373 |
| Málta | 762,066 |
| Szlovénia | 659,574 |
| Bulgária | 512,183 |
| Belgium | 385,920 |
| Ausztria | 253,228 |
| Luxemburg | 100,778 |
| Szlovákia | 94,680 |
| Dánia | 0,000 |
| Észtország | 0,000 |
| Írország | 0,000 |
| Lettország | 0,000 |
| Litvánia | 0,000 |
| Lengyelország | 0,000 |
| Svédország | 0,000 |
Cipruson és Máltán azonban messze a legmagasabb a hűtésre felhasznált energia aránya a végső háztartási fogyasztáson belül: 16, valamint 15 százalék. Görögországban a háztartási energiafelhasználás 7,4 százaléka hűtésre irányult, míg Spanyolországban és Olaszországban az arányok alacsonyabbak voltak: a két tagállamban 2,5, illetve 2,3 százalékra rúgott.
| Ciprus | 16,0 |
|---|---|
| Málta | 15,0 |
| Görögország | 7,4 |
| Spanyolország | 2,5 |
| Olaszország | 2,3 |
| Horvátország | 2,1 |
| Szlovénia | 1,5 |
| Portugália | 1,0 |
| EU-átlag | 0,8 |
| Bulgária | 0,6 |
| Franciaország | 0,6 |
| Luxemburg | 0,5 |
| Magyarország | 0,5 |
| Hollandia | 0,4 |
| Finnország | 0,4 |
| Románia | 0,4 |
| Csehország | 0,3 |
| Németország | 0,2 |
| Belgium | 0,1 |
| Szlovákia | 0,1 |
| Ausztria | 0,1 |
| Dánia | 0 |
| Észtország | 0 |
| Írország | 0 |
| Lettország | 0 |
| Litvánia | 0 |
| Lengyelország | 0 |
| Svédország | 0 |
Ennyit hűtenek Magyarországon és a régiónkban
Érdemes megfigyelni, hogy Magyarországon ugyan a felhasznált energiamennyiség a fenti, élmezőnyben lévő országokénak a töredéke, de
már átlépi az ezer terajoule-t, ami egészen pontosan 1134,9 TJ-t takar.
Ugyanakkor az egyes arányok a régióban is figyelemre méltóak, hazai szinten például 0,5 százalékot tesz ki az energiafogyasztás hűtésre fordított aránya.
Ha a V4 országaira vetünk egy alaposabb pillantást, azt látni, hogy a cseheknél 0,3, a szlovákoknál 0,1 százaléknyi, míg a lengyeleknél – az adatokból kiindulva – hűtési célból semennyi energiát nem fordítanak. Az uniós átlag viszont 0,8 százalékos szintet mutat.
Mennyiség terén Csehország 795,4 TJ, Szlovákia 94 TJ hűtési energiát fogyasztott tavalyelőtt, a lengyeleknél pedig itt is nulla az érték.
Arányok szerint rangsorolva abszolút középmezőnyben van Magyarország, 12. a sorban; míg a volument tekintve a 11. helyet foglaljuk el a tagországi listán.
Milyen trendek olvashatók még ki?
Ami a tendenciákat illeti, rendkívüli növekményt tudhat magáénak Magyarország,
a hűtési energia mennyisége idehaza 2018 óta a 2,71-szeresére nőtt.
2024-ig bezárólag.
Ausztria példája azonban sokakat meglephet, hiszen
extrém módon kilóg a sorból: nyugati szomszédunkban kis híján a 11,5-szeresére ugrott a hűtési energia volumene hat év alatt – úgy fest, ott nem bízzák a véletlenre, hogy a nyári forróságban megsülnek-e vagy sem.
Csehországban közel 3,5-szeres, Olaszországban pedig ez idő alatt csaknem háromszoros növekedésnek lehetünk tanúi. Különös módon mindössze északi szomszédságunkban, Szlovákiában csökkent ez a hűtésmennyiségi mutató, mintegy harmadával a korábbi szinthez mérten.
Amennyiben a szinten tartást nézzük, a tőlünk délnyugatra fekvő tagállam, Horvátország áll ehhez a legközelebb, ahol csupán minimális, 1,04-szoros változás zajlott le kicsit több mint fél évtized alatt az „elhűtött” energia mennyiségében.
Mindemellett érdekes adalék az is, hogy az Európai Unióban élő embereknek csupán a 24 százaléka végez otthoni energiahatékonysági fejlesztéseket.
Az pedig külön megjegyzendő, hogy a 2026-os évben mi, magyarok is a saját bőrünkön érezzük a nyár pokoli forróságát, miközben a maximumhőmérséklet is egymás után szárnyalta túl a korábbi, akár évszázados melegrekordokat. Az európai hőhullám ráadásul olyan letaglózó erővel csapott le, hogy ezrével szedte áldozatait.
