Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Régen is meleg volt a nyár!”
„Amikor gyerekek voltunk, nem volt ilyen pokoli idő!”
– idézte fel a Hungaromet a Facebookon a hőhullámok generációinak olykor egymásnak ellentmondó mondatait, amiket elég sokat hallani mostanság.
A meteorológiai szolgáltató a számok alapján nézte meg, vajon kinek van igaza, ki emlékszik jól az egykori nyarakra. Első körben felidézték, „egyre forróbb nyarak, egyre több hőhullámos nap: az adatok jól mutatják, hogyan alakultak a hőség-periódusok az elmúlt évtizedekben. A forró napok azok a napok, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 °C-ot. Az ábrák alapján jól látszik, hogy ezek előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált.” Leszögezték:
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál 27, a Z-generációnál 56, az Alfa-generációnál pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 °C-ot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele.
Megjegyzik, a hosszú adatsorban mindenki visszakeresheti a saját emlékeit: megnézheti, hogy gyermekkorában, húszas éveiben vagy akár később milyen nyarak voltak a jellemzőek, és összehasonlíthatja azokat a maiakkal. Az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő (92), mint az X, Y és Z-generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben – ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a nyárról egészen más emlékeink vannak – világítanak rá.
A posztban több ábrán is szemléltetik, Budapest belterületének hosszú, 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatva, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben.
Azt írták, az 1. ábrán a hőhullámos napok éves számát látni. A klímacsíkoknál a világosabb árnyalatok kevesebb, a sötétebb árnyalatok több hőhullámos napot jeleznek. Jól kirajzolódik, hogy a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években viszont egyre gyakoribbak a sötétebb, intenzívebb sávok.
Jelezték, a 2. ábrán napi bontásban is visszanézhető, május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Itt minden kis négyzet egy napot jelöl: a narancssárga szín a 25 és 27 °C közötti napi középhőmérsékletet, a piros szín pedig a 27 °C-ot elérő vagy meghaladó napi középhőmérsékletet mutatja.
Nemcsak az látható, hogy több lett a hőségnap, hanem az is, hogy ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba.
Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben. Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben – fejtették ki, megjegyezve, az is számít, hogy a hőség mennyi ideig tart.
„Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 °C-ot” – ismertették, azzal zárva a bejegyzést: „A hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly terhelést is jelenthet a szervezet számára, ezért a forró napokon különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel, a tűző nap kerülése és az, hogy figyeljünk magunkra és egymásra!”
Emlékezetes, csaknem húsz év után Magyarországon megdőlt az abszolút melegrekord, amikor június 30-án Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, miután harmadfokú hőségriasztást adtak ki, és már a csúcshőmérsékleti rekordok is sorra dőltek meg.