Gyakorlatilag eltűntek a hazai élelmiszerboltok polcairól a repceolaj-készítmények; a Magyarországon termelt olaj ugyanis csaknem teljes egészében biodízelként hasznosul. A repce élelmiszer-alapanyagnak minősül, így - a kukoricához hasonlóan - vitás kérdés, hogy indokolt-e üzemanyag gyártására felhasználni. Minden mennyiséget elvisznek, a legtöbb repcét külföldön dolgozzák föl - mondta lapunk érdeklődésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az árak alaposan megnőttek, nagyrészt a biodízel iránti kereslet miatt, a felvásárlási árak azonban igencsak ingadoznak. A bioüzemanyag-fogyasztás egyes országokban a jobb gazdasági teljesítmény miatt nőtt tavaly, máshol azonban csökkent, részben a gazdaság lassabb kilábalása miatt. Magyarország egyértelműen az utóbbi csoportba tartozik. Az étkezési repceolaj iránti kereslet abban az időszakban növekedett, amikor a napraforgóolaj fogyasztói ára magasabb volt a repceolajénál. Az utóbbi időben azonban ez a tendencia megfordult és a repceolaj árnövekedése visszavetette a keresletet - tudtuk meg a Tesco Magyarországtól. Hazánk hagyományosan napraforgóolaj-felhasználó, a magyar vásárlók 98 százaléka ezt az olajat részesíti előnyben. A könnyen betakarítható repcéből jóval egyszerűbben készíthető bioüzemanyag, mint a napraforgóból, sokak szerint az utóbbiból készült olaj inkább megfelel élelmiszercélokra. Az utóbbi időben, az új, nagyobb tűrőképességű hibridek megjelenésével már mintegy 250 ezer hektáron ültetnek és takarítanak be repcét Magyarországon - tette hozzá Vancsura. A termésátlag a hektáronkénti 2 tonna korábbi értékről közel a duplájára emelkedett, így teljesül a hektáronként 2,5 tonna fölötti gazdaságossági kritérium. A kőolajalapú üzemanyagok adó nélküli bekerülési ára továbbra is jelentősen alacsonyabb az alternatív üzemanyagokénál. Az ollót tovább szélesítette, hogy a kőolajénál az alternatív üzemanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termények ára nagyobb mértékben emelkedett. A bioüzemanyag-kérdés a zöld máz alatt kemény gazdasági érdekeket takar - mondta lapunknak Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elnöke. A szakember szerint a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplője a kötelező bekeverési arány biztosítása érdekében szerződött le a repcetermesztőkkel. Héjj problémásnak tartja, hogy a bioüzemanyag-törvény végrehajtási rendelete a bekeverési arányra vonatkozóan nem ír elő konkrétumot, a biogáz vagy a tiszta biodízel területét pedig egyáltalán nem szabályozza. A Molnál a tavalyi visszaesés után idén már mérsékelt növekedésre számít az üzemanyagok iránti keresletben. A biokomponensek iránti igények a tavalyi szinten alakulhatnak idén, mivel az előírt biotartalom mértéke nem változott.
Major András