A kormány a múlt év végén tárgyalta és hagyta jóvá Magyarország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervét (NCST). A dokumentum végleges változata január 11-én megérkezett az Európai Bizottsághoz, közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A dokumentum célként az Európai Unió által Magyarország számára 2020-ra előírt 13 százalékos célértéket meghaladó, 14,65 százalékos megújuló-részarányt határozott meg.
Az NCST egy jól átgondolt, reális célkitűzéseket reális hangsúlyokkal megfogalmazó cselekvési terv - mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A megfogalmazott célok 2020-as teljesítése reálisnak tűnik, ugyanakkor tény, hogy a 2016-2020-as időszakra nézve az NCST meredek emelkedéssel számol, aminél kiegyenlítettebb fejlődést is ki lehetne tűzni célul - tette hozzá a vezérigazgató. A cselekvési tervvel jó irányba indult a kormány, azonban számos további lépésre van szükség a jogalkotás, a közigazgatás és a támogatás területén - véli Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke. A szövetség tagjainak tapasztalatai alapján Magyarországon az energetikai beruházások engedélyezésében részes hatóságok elkülönülten, összehangolatlanul tevékenykednek, a működésükre vonatkozó jogszabályok között részben átfedések, részben hézagok vannak. A nyilvánosságra hozott háttértanulmányok alapján a tárcák, a jogszabályi környezet problémáira adandó konkrét válaszainak részletei még kidolgozásra várnak. Balogh úgy véli, a különállóan működő közigazgatási "hatalmak" összehangolásának feladata az ügyfélre hárul, az érintett infrastrukturális magántársaságok érdekeit tükröző releváns belső szabályzatait pedig csak részben hagyják jóvá a hatóságok, azonban a jóváhagyottak is tartalmazhatnak kérdőjeles megoldásokat. Chikán szerint a célok teljesüléséhez és a források előteremtéséhez világos és kiszámítható szabályozásra van szükség. A kérdés azért is sürgető, mivel a beruházások tervezését még az idén meg kell kezdeni ahhoz, hogy a célok tarthatóak legyenek - magyarázta a vezérigazgató.
A villamosenergia-törvényt minél előbb összhangba kell hozni a célokkal, illetve sürgősen látni kellene a 2013-tól bevezetni tervezett zöldenergia-tanúsítvány rendszerének részleteit - hangsúlyozta Chikán. A vezérigazgató tapasztalatai szerint a tanúsítványrendszer szofisztikáltabb megoldás, azonban Európában mégis az a tendencia érvényesül, hogy a szabályozás a tanúsítványról visszatér a kötelező átvételre (kát) - előbbi ugyanis nehézkesebben valósítható meg és működtethető. A kötelező átvétel (kát) kapcsán a gondok a rögtönzött módosítások miatt általánosak - állítja Balogh. Problémák mind a megújulók, mind a kisebb fosszilis energiatermelők szempontjából felmerülnek. Ide tartozik többek között a távhőrendszerek siralmas technikai állapota mellett a nagy erőművek látványos, kevéssé indokolható, de jelenleg is preferált folyamatos és jelentős támogatása. Az országgyűlés tavaly év végén döntött a kát-moratóriumról, így január elsejétől a támogatási körben maradhattak azok a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, amelyeket a korábbi állapot szerint kizártak volna a rendszerből. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint a kizárás akár 20 és 50 százalék közötti hőáremelkedést is okozhatott volna egyes távfűtési rendszerekben. A moratórium arra utal, hogy a kormány változtatott a támogatás elvein: az eredeti beruházásösztönző, illetve hatékonyságnövelő célokat mostantól háttérbe szorítják a szociális és egyéb szempontok - állapította meg Gégény Anita, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) elemzője.
