A társaságok és más felhasználók gázvásárlásainál gyakran emeli a költségeket az információhiány, ami a jogi feltételekkel és a piaci körülményekkel kapcsolatban az önkormányzatokra is jellemző - mondta lapunknak Kovács Tibor József energiajoggal foglalkozó ügyvéd. Kevesen tudnak például kalkulálni a földgáz rendszerhasználati díjaival, pedig ezek jelentős súllyal szerepelnek az általános szolgáltatások árában, ezáltal komoly többletköltséget és a versenyben jelentős tartalékokat jelenthetnek. Az energiapiacok viszonylag fiatal kora és a monopol örökség miatt kevésbé alakultak ki a felhasználói oldalon a piaci magatartásformák, illetve azok tudatos alkalmazása. Ebből a szempontból azonban eltérő képet mutatnak az egyes energiapiaci szegmensek: a földgázpiacnál korábban indult villamosenergia-piacon erőteljesebben érvényesül a kereslet-kínálati hatás, több az ellátáshoz használt forrás és a rendszerhasználati díjak is összehasonlíthatóbbak. Ebből adódóan a válság is inkább az árampiacra volt hatással, ahol a beszerzési szerződések időzítésének és a szervezett fogyasztói egységbe tömörülésnek nagy jelentősége lehet, akár 25 százalékos eltérést is okozhatnak az árban - tette hozzá Kovács. Az önkormányzatok alaposan rá is szorulnak a költségek csökkentésére. A magyarországi helyhatóságok áramfogyasztása az elmúlt öt évben 14 százalékkal csökkent, azonban az erre fordított kiadások 32 százalékkal nőttek; míg a földgáznál a fogyasztás 18 százalékos mérséklődését regisztrálták, a kapcsolódó költések 43 százalékkal lettek magasabbak - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptemberi jelentéséből. A kiadások jelentős része tehát az energiabeszerzéshez kapcsolódik, és a lakossághoz hasonlóan a magas számlák itt is gátolják a fejlesztéseket, a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiahatékonyság növelését. Az önkormányzatok négyötöde képtelen volt költségvetési egyensúlyt elérni az elmúlt három évben, az ezzel párhuzamosan jelentkező energiaszegénység pedig olyan jelenségeket eredményez, mint az esztergomi közvilágítás kikapcsolása a ki nem fizetett számlák miatt. Ráadásul a távhőszolgáltatás fenntartása is egyre nagyobb terheket róhat a települési önkormányzatokra, miután a kapcsolt energiatermelési támogatások tervezett kivezetése a szektor szerint helyenként akár jóval több mint 50 százalékos drágulást is indokolhat. Az önkormányzati társulások mellett a cégeknek is érdemes összefogásban gondolkodni. A tudatos és szervezett fellépés, a piaci szerveződés ugyanis jelentősen növeli a lobbierőt, ami forintosítható haszonnal járhat. A közösen fellépő fogyasztók jobb alkupozícióba kerülhetnek, ami az árakban, információkban és egyéb szerződéses feltételekben is előnyt jelenthet.
