A korábbi várakozásokkal ellentétben még mindig kis részt tesznek ki az energetikai tárgyú beruházások a teljes projektfinanszírozáson belül, az év második negyedévének folyósításait összegző statisztikák alapján egyenesen csökkenésről beszélhetünk, miközben a következő évek hitelaktivitását a szigorúbb banki szabályozás és a bankadó tovább mérsékli - közölte Gulyás Olivér, az MKB Bank osztályvezetője a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. Véleménye szerint a banki energiaprojekt-finanszírozási gyakorlatban érzékelhetően nő a megújuló beruházások aránya a teljes portfólión belül. Egyre több pénzintézet alkalmazza a "felelős hitelezés" elveit, amelyek alapján az azonos feltételeket kínáló beruházások közül a fenntarthatóbb projektek számíthatnak kedvezőbb elbírálásra.
Ezzel együtt az energiaszektorra rájár a rúd: a második negyedéves statisztikák szerint ezek a projektek mindössze hozzávetőleg 2 (egy évvel korábban még 4) százalékot képviseltek a magyarországi bankok által folyósított új hitelek teljes tortáján belül, míg az ingatlanfejlesztés és -vásárlás együttesen körülbelül 91 (egy éve még csak 69) százalékot tett ki. Az adatokból az nem derül ki ugyan, hogy például az ingatlanos fejlesztések keretén belül megvalósuló energetikai projektek milyen súlyt képviselnek, azonban valószínűnek tűnik: ahhoz, hogy az energiaszektor a gazdasági fejlődés motorja legyen, le kell küzdeni az ingatlanpiac visszaeséséből adódó direkt vagy indirekt hatásokat is. A szakember úgy véli, a bankadó az eredmény csökkentésével mérsékli a következő években a pénzintézetek hitel céljára rendelkezésre álló forrásait.
A válsághelyzet miatt amúgy is visszafogott banki aktivitást emellett szintén gyengítheti, hogy az országkockázat esetleges várható romlásával tovább emelkedhetnek a pénzpiaci refinanszírozási költségek. A válság a szabályozási környezet változásán keresztül is hat a bankokra: a szigorúbb tőkekövetelményeket támasztó Basel II-es nemzetközi szabályozás mellett a jövőben bevezetendő Basel III sem kedvez a hitelezési aktivitásnak. A szakember a bankok visszafogottságának okai között említette az energiapiac szabályozási környezetének változásaiból adódó bizonytalanságot, többek között a kát-rendszer tervezett átalakítását. A hitelfeltételek csak lassan közelítenek a krízis előtti szinthez. A futamidő a válság előtt jellemző 10-15 évről 5-7 évre csökkent, elsősorban azért, mert a refinanszírozási források ilyen hosszú időre nem vagy csak nagyon nehezen érhetők el. Szintén általános tendencia, hogy a kamatfelárak a 100 bázispontos szintről a 300-500-as sávba emelkedtek, az elvárt önerőt pedig a 10 és 20 százalék közötti mértékről minimálisan 30 százalékra emelte a válság. A kockázatok csökkentése érdekében a bankok a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a projektcégek tulajdonosi hátterének, emellett határozottabban vizsgálják a beruházások megalapozottságát is, továbbá kiemelte, hogy a korábbiaknál sokkal fontosabb az üzemeltetési időszak alatti folyamatos monitoring szerepe.
