Hatalmas problémát jelent a kereskedőváltás és annak akadályozása az energiapiacokon, gyakran még hónapokkal a váltás után sem tiszta a helyzet; az ügyfél nem tudja, éppen ki látja el: a korábbi vagy az új energiakereskedője - mondta lapunknak Kovács Tibor József ügyvéd, az energiaügyekben is közreműködő Kovács Ügyvédi Iroda vezetője. A kereskedőváltást - a magyar jogi környezet gyengeségei mellett - a piaci szereplők is olykor tudatosan akadályozzák adminisztratív eszközökkel, például olyan szerződésekkel, amelyek a lejárati időt a fogyasztók szempontjából kedvezőtlenül, hátrányos kereskedelmi periódusban határozzák meg (azaz akkor, amikor a piaci ár jellemzően magasabb, mint más időszakban). A szolgáltató úgy is meg tudja tartani az ügyfelet, ha a relatíve magas árakból minimális "engedményt" ad - ami persze ezzel együtt is magasabb a piacon optimálisan elérhetőnél. Más esetben egyoldalú kereskedői "értesítéssel" - jogilag ugyancsak kifogásolható módon - egyes piaci szereplők úgy módosítják a felhasználói szerződéseket, hogy azok megszüntetése a felhasználókra hátrányos, a korábbi állapottal szembeni korlátozásokat alkalmaz. A folyamat hátráltatásával a régi ellátó által alkalmazott - jellemzően magasabb - árat kell megfizetni, így a kereskedőváltások során jelentkező árelőny "elveszhet". A kereskedőváltások árelőnye 20-25 százalék, de akár e fölötti is lehet. Az elhúzódó folyamatok elszámolási és kártérítési vitákhoz is vezethetnek a felhasználó, a régi és az új kereskedő között - tette hozzá a jellemzően önkormányzati és gazdasági társasági (köztük jelentős, önkormányzati szektorban, közvilágításban és szolgáltatásban érdekelt energiafelhasználók) ügyfelekkel rendelkező iroda vezetője. A váltásra vonatkozó szabályok több tekintetben nem egyértelműek, és a hatóságok lassúsága is hozzájárul a kereskedőváltásra megadott, általánosan 30 napos határidő be nem tartásához, a végrehajtás elhúzódásához. További problémát jelent a hatósági ár átláthatatlansága, pedig ebben az esetben egyértelműen közérdekű adatokról van szó, amelyek nyilvánosságát az alkotmány is biztosítja. A fogyasztóvédelmi hatóság mellett a versenyhivatal szerint is kívánatos volna, ha a szolgáltatóváltás szabályozása rugalmasabb és a fogyasztókat inkább támogató követelményeket tartalmazna, mert így a váltást akadályozó problémák részben orvosolhatók lennének. Kovács szerint egyszerűbb és átláthatóbb helyzetet teremtene, ha létezne például a bankokéhoz hasonló magatartási kódex, egységes szabályozás. Fontos lenne ezen túl a hatósági szerepek újradefiniálására való törekvés és a hatósági jogkörök újraszabályozása, valamint az ügyfélkezelés és kereskedőváltás szabályozási korrekciójára is szükség lenne. A legutóbbi időkig korlátozott maradt a kkv-k szolgáltatóváltási aktivitása; jellemzően a tőkeerős, a villamos energia piacát jól ismerő nagyvállalatok éltek a lehetőséggel - derül ki az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. felméréséből. E tekintetben az elmúlt időszakban változás történt, egyre több kisebb cég kezdeményez szolgáltatócserét. Az okok: egyrészt megugrott a villamosenergia-kiskereskedők száma, ami élénkítette a versenyt, másrészt a piaci árszint is mérséklődött. A potenciált jelzi, hogy felmérések szerint 10-15 ezerre tehető a váltani tervező cégek száma. Mindezzel együtt tapasztalható a változtatástól való egyfajta ódzkodás is a kis-, illetve közepes vállalatok egy részénél. Az aggodalmak egy része az adminisztráció vélt bonyolultságához kapcsolódik, annak ellenére, hogy a szolgáltatócsere az engedéllyel rendelkező kereskedők körében kockázatmentes és egyszerű - álltja az Alteo. A fogyasztók szolgáltatóváltással kapcsolatos tájékozatlansága, illetve bizonytalansága "elrettenti" őket a szolgáltatóváltástól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tapasztalatai alapján. A fogyasztók és a szolgáltatók közötti viták sokszor ebből a tájékozatlanságból fakadnak, ami jelentősen megnövelheti a szolgáltatóváltás időtartamát. Amennyiben a váltás feltételei teljesülnek, a folyamat az igénybejelentés időpontjától függően egy-két hónap alatt lezajlik.
Major András