- Fél év múlva, 2011 januárjától Magyarország tölti be az Európa Tanács soros elnöki posztját. Milyen fontosabb energetikai és klímaváltozással kapcsolatos témakörök szerepelhetnek a napirenden?
- A jelenlegi trió (Spanyolország, Belgium és Magyarország) programja és az Európai Bizottság elképzelései alapján több jelentős, kifejezetten energetikai, környezetvédelmi téma is napirendre kerülhet a magyar elnökség idején. De néhány nagy jelentőségű, általánosabb témakörben is van esély olyan előrelépésre, ami az Európai Unió energetikai és klímapolitikáját is befolyásolhatja.
- Nézzük először a szűken vett energetikai-klímaváltozási témákat!
- A koppenhágai kudarcot feledtetni próbáló, novemberben kezdődő cancúni IPCC-konferenciát követően várhatóan módosítani kell a legfontosabb közösségi klímadirektívákat. Ha például az EU vállalja Mexikóban, hogy 2020-ig a napjainkban elfogadott 20 helyett 30 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását, akkor kulcsfontosságú direktívák módosítása is napirendre kerülhet. Ilyenek például a közösség kvótakereskedelmi rendszerére (ETS) vagy éppen az ETS-en kívüli szektorokra vonatkozó nemzeti célokat tartalmazó direktívák. Ugyanakkor a bizottság menetrendje alapján ebben a fél évben várható a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek elkészítése és leadása, a legfontosabb energetikai hálózati beruházásokat összefogó TEN-E felülvizsgálata is. Ez utóbbi keretében európai jelentőségű villamosenergia- és földgázhálózati összeköttetésekről, de akár új lng-terminálokról is döntenek. De a jelenlegi trió alatt várható döntés az ACER, a nemzeti energiaregulátorok együttműködési szervezetének jövőjéről, ahogyan a földgázellátás biztonságának javításáról is.
- A magyar EU-elnökség ideje alatt várható az átfogó stratégiai és költségvetési kérdések megvitatása is, amelyeknek hatásuk lehet az európai energetikára és klímavédelemre.
- Valóban, a magyar elnökség idejére jelentős előrelépés várható a lisszaboni stratégiát felváltó új közösségi szintű stratégia előkészítése szempontjából. Ezt - amennyiben döntés is születik 2011 első felében - akár "budapesti stratégiaként" is emlegethetik. Ennek a stratégiának várhatóan alapvető célja lenne a munkahelyteremtés és a gazdaságélénkítés - ezeken a területeken ma energetikai, energiahatékonysági és más zöld beruházások is kulcsszerepet játszhatnak. Például Németországban tíz éve még 50 ezer körül volt a megújuló energiaipar területén dolgozók száma, mára ez több mint hatszorosára nőtt. Hasonlóan fontos, hogy 2011 elején indulnak el az egyeztetések az EU új, 2013-2020 közötti költségvetésének előkészítéséről. A biomassza-alapú energiatermelés és a bioüzemanyagok jövőjét legnagyobb mértékben az befolyásolhatja, hogy az egyeztetések során hogyan alakul majd a közös mezőgazdasági politika (CAP) felépítése. Ami a további pénzügyi kérdéseket illeti, a bizottságban folynak a munkálatok az energiaadóra vonatkozó direktíváról, a döntés maga akár a magyar elnökség idejére is eshet.
- Miért lehet érdeke Magyarországnak, hogy az elnökség során figyelmet kapjanak energetikai és klímaváltozási kérdések?
- Magyarországnak több szempontból is érdeke lehet, hogy kezdeményező szerepet játsszon az elnökség idején a klímaváltozási és energetikai kérdések felvetésében. Először is, Magyarország klímaváltozási szempontból az unió egyik leginkább érintett országa lehet, akár a hőmérséklet és a csapadékeloszlás megváltozását, akár a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedését, akár mindezek természeti, társadalmi, gazdasági hatásait nézzük. Másodszor, Magyarország a fosszilis energiahordozók szempontjából az unió egyik leginkább kiszolgáltatott tagállama, de az egész unió külső függősége is jelentős mértékű és növekvő. Ugyanakkor az energiabiztonság javítása, az energiahordozó-függőség és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése jól összeegyeztethető célok, például az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások támogatása révén. Harmadszor, az unió, az ENSZ és mások elemzései alapján is a következő években globálisan munkahelyek millió jönnek létre például a megújuló energiatermelés területén. Nem mindegy, hogy ebből hány lesz az unió és Magyarország területén. Szintén fontos Magyarország számára, hogy a következő pénzügyi időszakban milyen strukturális és egyéb források állnak rendelkezésre például decentralizált helyi energiatermelő rendszerek kialakítására, az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások támogatására vagy éppen a klímaváltozás elkerülhetetlen következményeihez való adaptációra.
- Lehet esélye a magyar kormánynak e témákban sikerekre, illetve előrelépésekre?
- Több szempont is kedvező körülményeket teremthet az előrelépéshez 2011 elején. Magyarország néhány héttel a cancúni klímakonferencia után veszi át az elnökséget. A korábban említettek alapján a bizottságban jelenleg is folyó, az energetikával és klímaváltozással kapcsolatos döntés-előkészítő munka több eleme is 2011 elejére érik be, de például a lisszaboni stratégia felülvizsgálata is jó alkalmat jelenthet. Ugyanakkor most, a belga elnökség elején már látszik, hogy több, a spanyol-belga-magyar trió közös programjában elfogadott prioritás is átkerülhet a magyar elnökség idejére. És persze 2011 januárjában könnyen belefuthatunk az orosz-ukrán földgáztranzitviták újabb fejezetébe, ami újult erővel vetheti fel az energiabiztonság és energiafüggőség kérdését.
