- Mikor számíthatunk a smart metering, az okos mérés széles körű hazai elterjedésére?
- A legfontosabb az, hogy a hazai szabályozás és a piaci szereplők szándéka milyen választ ad néhány sarkalatos kérdésre. Tisztázni kell egyrészt azt, hogy "ki fizeti a révészt", azaz a mérőcserék, az adatkommunikáció és a kapcsolódó központi rendszerek költségeit, de ugyanígy fontos, hogy az okos mérések elvégzése mely piaci szereplők feladata lesz vagy lehet. Az európai példák, mindenekelőtt Olaszország, Svédország, Hollandia, és Nagy-Britannia, kiválthatják az ezt elősegítő vagy megkövetelő hazai szabályozást, de sokat segíthet az érintett szereplők befektetési hajlandósága is. Ez utóbbinál nem csupán a közműcégekre, hanem az okos mérésben szintén érintett távközlési cégekre és informatikai szolgáltatókra is gondolok. Mindenesetre arra számítok, hogy az okos mérés tömeges elterjedése a következő években elindul a régió és hazánk közműpiacán is.
- Ezzel együtt nem korai a hazai piacot a világ élvonalával összevetni?
- Egyáltalán nem, hiszen éppen ezzel tudjuk elkerülni a fejlesztési zsákutcákat. Magyarországon és a régióban egyelőre csak próba jelleggel zajlanak okos mérési projektek. Ilyenkor még számos korlátozást lehet tenni: ki lehet választani egy meghatározott mérőeszközt vagy mérőcsaládot, de lehet a mérőktől jövő információkat csak részlegesen integrálni az azokat felhasználó központi - mint például a számlázási vagy üzemirányítási - rendszerekbe. Ezeknek a pilot-projekteknek a legfontosabb célja a műszaki megoldások, mint az adatgyűjtés, a telekommunikációs utak vagy a részleges rendszerintegráció kipróbálása és a valós üzleti folyamatokhoz illesztése.
Az okos mérők tömeges alkalmazásánál azonban más kihívások elé néznek majd a közműpiac szereplői. Itt már nem lehet elkerülni a legkülönbözőbb fajtájú mérők támogatását, az eltérő kommunikációs utak használatát, a nagy mennyiségű mérési adat automatizált ellenőrzését, esetleges pótlását, a mérőktől jövő egyéb információk, mint mondjuk a riasztások felhasználását és a teljes integráltságot a közműcég egyéb rendszereivel.A Ness és partnereink tapasztalatai alapján egyébként az első sikeres próbák után mielőbb gondolni kell a hosszabb távú kihívásokra, amelyek teljesen más megközelítést igényelnek.
- Hol szerzett tapasztalatokat a Ness a közműveknél alkalmazott okos mérések terén?
- A cég már több országban vállalt szerepet sikeres smart metering projektekben. Ezekben mind a saját szakembereink ágazati tapasztalataira, mind partnereink megoldásaira támaszkodhattunk. Többek között olyan mérőkezelő, mérési adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek kialakításában és a közműcégek más rendszereivel való integrálásában vettünk részt, melyeknek részeiként piacvezető megoldásokra építhettünk és ennek köszönhetően komoly tapasztalatokra tettünk szert. A régió országaiban a mi segítségünkkel több esetben is bevezetett rendszereknek a lelke az a megoldás, mellyel a villamos energia svédországi okos mérőinek több mint 80 százalékát kezelik.
- Melyek a konkrét tanulságok a nagy volumenű külföldi bevezetéseknél?
- Az egyik legfontosabb feladat az, hogy fel kell készülni egy heterogén mérőállomány kezelésére. Erre azért van szükség, mert a tömeges bevezetés egyes lépései során a mérőszállítók közötti versenyt érdemes folyamatosan fenntartani. A méréseket végző vállalkozás, például egy elosztótársaság ugyanis abban érdekelt, hogy ne váljon kiszolgáltatottá egyetlen mérőgyártónak sem és a későbbiekben rugalmasan alkalmazkodhasson a folyamatosan fejlődő piaci kínálathoz. Ehhez az szükséges, hogy központilag egy olyan mérőkezelő és mérési adatgyűjtő rendszert alkalmazzon, amely kellően széles körben bizonyított, de a mérőgyártóktól függetlenül fejlesztett, ugyanakkor az elterjedt mérőkkel kompatibilis rendszer.
A kiterjedt okos mérési rendszereknek jellemzője, hogy a mérési adatok mellett riasztási jellegű adat is elérhetővé válik. A mérők által észlelt hálózati feszültség- vagy nyomáscsökkenéstől a mérő kisebb-nagyobb manipulálásáig terjedően hatalmas mennyiségű, jellemzően valós időben feldolgozandó riasztási jellegű adat áll elő. Előfordult például, hogy egy 100 ezer mérőhelyet összefogó rendszer mindössze egyetlen hét alatt 10 millió mérőhelyi eseményt rögzített. Ezeket az eseményeket az olyan műszaki rendszerekben lehet felhasználni, mint az üzemirányítás, a műszaki karbantartás vagy az outage-management, de egyes információk az ügyfélkapcsolati rendszerek szempontjából is relevánsak. Egy kiforrott architektúrában ezeket a központban megfelelően értelmezni, szűrni, kategorizálni, valamint a kapcsolódó rendszerek számára integráltan elérhetővé is kell tenni. Ehhez viszont egy megfelelően paraméterezhető, nagy teljesítményű eseménykezelő és integrációs platformra van szükség.
Emellett a tömeges vagy teljes körű okos mérés esetén nem kerülhető el az eltérő kommunikációs csatornák használata. A mérőhelyek területileg eltérő megoszlása, telekommunikációs lehetőségekkel való lefedettsége miatt fel kell készülni a legtöbb elterjedt megoldás párhuzamos használatára a GPRS-től kezdve a PLC (Power Line Communication) alkalmazásán keresztül a különböző rádiófrekvenciás megoldásokig. Ez elsősorban az üzemeltethetőség szempontjából jelent kihívást, hiszen a technológiák egy részét, mint pl. a GPRS-t, távközlési cégek biztosítják, más része azonban, mint a PLC vagy rádiós megoldások általában a közműcég üzemeltetésében maradnak.
A legfontosabb tanulság tehát az, hogy a pilot-próbálkozásokat követő jelentősebb okos mérési projektekben szakítani kell a közműcégeknél a kezdeti pilotok során alkalmazott "csak találjuk meg az alkalmas mérőt és telekommunikációs csatornát" jellegű megközelítéssel. A tömeges bevezetéseknél az építkezést nem a mérőhelyek felől, hanem a központi rendszerek felől kell kezdeni. A központot kell először alkalmassá tenni a mérési adatok tömeges fogadására, ellenőrzésére, a mérőhelyi események szűrésére, feldolgozására és mindezeknek több meglévő rendszerrel való integrálására. Ez természetesen magával vonja számos üzleti folyamat átalakítását is. Csak ezt követően lehet nekifogni a tömeges bevezetés végrehajtásának.
- A Nessnek magának sikerült felkészülnie ezekre a tanulságokra?
- A csapatunk alkalmazásintegrációs, projektmenedzsment-, illetve folyamatszervezési tapasztalatai mellé olyan megoldások szállítóival alakítottunk ki partnerséget, melyek ügyfeleink számára lehetővé teszik a fenti megközelítés maradéktalan alkalmazását, azaz az okos mérés tömeges bevezetéséhez szükséges központi alkalmazások elemeinek integrált, mérőgyártóktól független megvalósítását.
