Kevesek által ismert, hogy Budapesten a távhőhálózat nem egységes. Összesen hét nagy rendszer van, ezeket a lakótelepek építésével párhuzamosan alakították ki. A rendszerek a hőtermelés szempontjából önellátóak: három központba a Budapesti Erőműtől vásárolnak hőt. Egy olyan jövőképet szeretnének fogyasztóiknak biztosítani, melyben a távfűtés olcsó és magas színvonalú szolgáltatásként működik. Ennek részeként akarják a hálózatot egy nagy rendszerré összekapcsolni. Ezzel egyrészt nő a fogyasztók ellátásbiztonsága, másrészt új hőforrásokat tudnak majd befogadni, hiszen ezeket bárhol bekapcsolhatják a rendszerbe. Ezen a téren főként megújuló energiaforrásokban gondolkoznak, tehát ezzel a gázfüggőségüket is csökkenthetik.
A Főtáv azt szeretné, ha versenyhelyzet alakulna ki az ellátók között. A vállalat 2007-ben költséghatékonyság-javító programba kezdett, vagyis meghúzták magukon a nadrágszíjat. Most pedig a költségeik jelentős részét képező hőköltségből szeretnének lefaragni: vagyis a körvezeték kiépülése után attól vásárolnak energiát, aki a legolcsóbban adja. Ezt a megtakarítást pedig továbbítják fogyasztóiknak. Ezt jelenti tehát, ha a Főtáv válogatni tud a hőellátók közül.
Az idő itt is fontos tényező, ezért a Fővárosi Közgyűlés által januárban elfogadott koncepcióterv után el is kezdődött a munka.
Idén a tervezési fázist szeretné megindítani a társaság annak érdekében, hogy a kitűzött, 2015-ös évben befejeződhessenek a munkálatok. A tervezési és engedélyezési munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárást hamarosan kiírják. A belvárosban egyelőre nincsen hálózatuk, ezért terveik szerint 2015 és 2017 között egy plusz szakaszt építenének, ami az új fogyasztók elérését célozná.
A körvezeték nyomvonala 42 kilométer, melybe - az előre és visszamenő vezetékeket számolva - 84 kilométernyi csövet építenek be. A csövek egyenként 80 centiméter átmérőjűek, amihez még hozzá kell számolni a szigetelést és a vezetékek közti védőtávolságot. Vagyis maga a nyomvonal közel három méter széles. Ez egy hatalmas kihívás lesz! A beruházás becsült összköltsége nettó 30 milliárd forint. Ez az összeg nem csupán a vezetékek lefektetését foglalja magában, hanem a szivattyúk beépítését is, melyek a nyomást biztosítják.
Ezt a magas összeget olvasva okkal merül fel a kérdés, hogy a körvezeték-építés kiadásai megjelennek-e a fogyasztók számláin.
Nos, a közgyűlés egy olyan konstrukciót fogadott el, melyben kitételként szerepelt, hogy a fogyasztók alapdíjai nem nőhetnek. A körvezeték költségeinek 20 százalékát saját forrásból fedezik, a fennmaradó részre pedig finanszírozási pályázat kiírását tervezik.
Fontos tehát kiemelni, hogy a közgyűlés úgy fogadta el a körvezeték építését, hogy nem nőhetnek a Főtáv alapdíjai. A fogyasztók tehát csökkenő hődíjat érzékelhetnek csak a beruházásból.
