Az Energia Klub vizsgálata alapján a legtöbb vidéki városban hatékony kazánnal olcsóbb az önálló gázfűtés, az árkülönbség átlagosan 15 százalék. Kevésbé hatékony - 75 százalékos éves átlagos hatásfokú - kazán esetén a gázfűtés bruttó költsége (25 százalékos áfával) a legtöbb vizsgált településen meghaladja a távfűtés 5 százalékos áfát tartalmazó bruttó költségét, hatékonyabb berendezést használva azonban már nem ez a helyzet, ez esetben a gázfűtés csaknem minden településen olcsóbb, mint a távfűtés - derül ki az Energia Klub elemzéséből.
A távfűtés árszínvonalában nagy eltérések vannak az egyes települések között: egy keszthelyi háztartás például évente több mint 120 ezer forinttal fizet többet, mint egy szentesi, szarvasi vagy paksi. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szolgáltatott hőt Szentesen és Szarvason a gyógyfürdőben is használt termálvízből, Pakson az atomerőműben a villamosenergia-termelés során keletkező hulladék hőből, Ajkán és Oroszlányban szén- és biomasszaalapon, a többi településen pedig döntő részben földgáz égetésével állítják elő. Egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás fűtése országos átlagban évi 160 ezer forintba kerül az új, csökkentett áfakulccsal számolva. Hatékony gázkazánt használva ez az összeg átlagosan 140 ezer forint alatt marad.
A felmérés szerint a gázért az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók - így a lakosság is - minimális eltéréssel ugyanannyit fizetnek országszerte, hiszen a gáz - a piacnyitás ellenére - gyakorlatilag még mindig hatósági áras termék. Az 50 négyzetméteres lakás fűtési költségeinek kiszámítását azonban nehezíti, hogy a távfűtéssel ellentétben itt nem a megtermelt és a lakásba juttatott hő árát, hanem a gázét fizetik meg a fogyasztók. Az pedig, hogy 1 köbméter földgázból mennyi hőt lehet előállítani, nagyban függ többek között a gázkészülék típusától, műszaki állapotától és a csővezetékek hőszigetelésétől is. A korábbi gyártású kazánok nagy részének éves átlagos hatásfoka sok esetben a 70 százalékot sem éri el, míg egy korszerű kondenzációs készülék hatásfoka meghaladhatja a 90 százalékot is.
A kutatás szerint nemcsak a teljes fizetendő éves díj, hanem az alapdíj, illetve hődíj egymáshoz viszonyított aránya is eltérő a különböző településeken. Kecskeméten és Szegeden például nagyjából azonos a fizetendő hődíj nagysága, viszont Szeged esetén magasabb az éves alapdíj. Településenként eltérő méretű és kiterjedtségű távhőrendszerek léteznek: egy olyan településen, ahol egy viszonylag kis területre koncentrálódnak a távfűtött lakások, épületek, és közel van a hőt előállító fűtőmű, összességében rövidebb távhővezeték-rendszerre van szükség, e költségek arányukban alacsonyabbak. A távhőrendszerek nagysága mellett a szolgáltatók eltérő gazdálkodási gyakorlata is okozhatja az alapdíjak eltéréseit; a hatékonyabban gazdálkodó, erőforrásait takarékosabban felhasználó vállalat állandó működési költségei alacsonyabbak.
