A 2010. évi költségvetési törvénytervezet egyértelműen fiskális szempontú, nem követi a nemzetközi példát zöldprogramok markáns megjelenítésével, így jövőre az energiatakarékossági és zöldenergia-programok forrásai minimálisak - állapította meg Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere a Central European Business Centre energetikai konferenciáján. A szakember szerint kérdéses az idén indított Zöld Beruházási Rendszer forrása is - ezt az energiahatékonysági programot a Magyarországnak jutó szén-dioxid-kvóták értékesítéséből kellene finanszírozni, ám az ebből befolyt összeget már az idén fel kellett volna használni. Számításai szerint a költségvetési törvényjavaslat mindössze 12,1 milliárd forintot irányoz elő energiahatékonysági és zöldprogramokra, emellett 28,2 milliárd forint a már eladott szén-dioxid-kvóta 2009-es maradványa, valamint 6,9 milliárd forint uniós támogatással számol. A büdzsé tervezetében nevesített bevételek közül a bányajáradék mellett 47 milliárd, az energiaadónál és a környezetterhelési díjnál 26 milliárd, az energiaellátók különadójánál (Robin Hood-adó) 20 milliárd szerepel, így ezekből együttesen 93 milliárd forint jöhet össze, szemben a 2009-es 88 milliárd forintos előirányzattal. Ezt az összeget egészítik ki az esetleges újabb kvótaeladásból származó pénzek (bár a szakértő szerint a hatékony állami zöldprogramok hiánya miatt bizalomvesztés érzékelhető Magyarországgal szemben), valamint a KEOP-ból és a ROP-ból származó támogatások. Márpedig ez a forrás kellő pénzügyi fedezetet jelentene a fenntartható energiarendszer kialakításához - mondta Felsmann.
Ráadásul az állam jelentős, a költségvetésben nem nevesített támogatást biztosít a vállalati szektornak és a lakosságnak egyaránt. Az előbbiek számára ingyenesen biztosított szén-dioxid-kvóták és az új belépőkre számított egységek értéke 110-132 milliárd forintra tehető, míg a hővel kapcsolt áramtermelés segítése, valamint a megújuló energiaforrásból előállított áram kötelező átvételi ára alapján 67 milliárd forint a támogatás értéke. Az utóbbiak számára a gáz és távhő árkompenzációja az idei 60 milliárd után 20 milliárd forintot tesz ki 2010-ben, a távhőszolgáltatás áfájának 25-ről öt százalékra történő csökkentése 30 milliárd forint támogatást jelent.
Felül kell vizsgálni a kapcsolt áramtermelés és a kvótakereskedelem szabályait, valamint világossá kellene tenni a különleges adók és járulékok - energiaadó, bányajáradék, Robin Hood-adó - felhasználásának céljait, javasolta Felsmann. Az államnak pedig tulajdonosként figyelembe kellene vennie, hogy az MVM Zrt. beruházásainak rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára, a Mavir Zrt.-nek rendszerirányítóként pedig "zöldtámogató" fejlesztéseket kellene végeznie.
Economx