Az érdeklődők a MEH honlapján (http://www.eh.gov.hu/) többek között megtudhatják, hogy már a 2003. évi földgázellátásról szóló törvény - idén július elsejétől - minden felhasználó számára lehetővé teszi a közüzemből való kilépést a szabad piacra. Lényeges különbségek vannak azonban a közüzem és a versenypiac között. A közüzemi szolgáltatás a jogszabályok által erősen szabályozott ellátás. A közüzemi szolgáltató csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhatja a gázt hatósági áron, és a fogyasztói ár is hatósági ár. Ebben az ellátásban a fogyasztó szabályozott körülmények között vásárol, mert a közüzemi szolgáltató, valamint a fogyasztó jogai és kötelezettségei is jogszabályokban vannak lefektetve.
Ezzel szemben a szabadpiaci kereskedő a fogyasztóval szabadon állapodik meg a szolgáltatás minden részletében, köztük a földgáz árában is. A szabadpiaci kereskedő a földgázt bárhonnan beszerezheti. A földgázellátás (vezetékes tevékenység) a szabadpiaci vásárlás esetén is szabályozott. Lehetőség van a közüzem és a szabadpiac közötti váltásra, de ennek a szabályozásáról érdemes külön tájékozódni. Sok fogyasztót érdekel, hogy mikor lép életbe az új gáztörvény és mi változik a lakossági ellátásban, ha a fogyasztó nem akar a szabadpiacra kilépni. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény teljes terjedelmében 2009. július 1-jén lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a közüzemi szolgáltatás, és a felhasználónak döntenie kell: az egyetemes szolgáltatást vagy a szabadpiacot választja. Ha az egyetemes szolgáltatást választja, lehetséges, hogy több egyetemes szolgáltató között választhat, mert megszűnik az a kötöttség, hogy egy földrajzi területen csak egy szolgáltatási engedélyes lehet. Fontos az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók összehasonlítható és átlátható árak ellenében történő, szabályozott színvonalon történő ellátása (folyamatos ellátás, ügyfélszolgálat, mérőleolvasás, elszámolás, számlázás stb.). A lakossági felhasználókon és a 20 m3/h kapacitást meg nem haladó egyéb fogyasztókon kívül 2010. június 30-áig a 100 m3/h fogyasztást el nem érő felhasználók és a távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználók is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást.
Lényeges eltérés a jelenlegi közüzemi szolgáltatással szemben, hogy az egyetemes szolgáltató a gázbeszerzésről szabadon dönthet, és a fogyasztói energia árát a költségek alapján határozza meg. Az árak fölött a MEH ellenőrzést gyakorol. Ez a szolgáltatási forma 2009. július 1-jétől fog működni. A földgázszállítás és -elosztás - az egyetemes szolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés esetén is azonos módon - minőségében és árában a hatóság által szabályozott marad.
Az egyetemes szolgáltatás ellenértéke piaci alapú termékárból, hatóságilag megállapított rendszerhasználati díjból, valamint árrésből áll. Az induló egyetemes szolgáltatási díjakat miniszteri rendelet határozza majd meg. Ezt követően a MEH az egyetemes szolgáltatás árát folyamatosan ellenőrzi, és annak módosítását - leggyakrabban - negyedévente egyszer kezdeményezheti a szolgáltató.
A szabadpiaci kereskedőre is vonatkoznak azok a törvényi előírások, amelyek az egyetemes szolgáltató és a lakossági fogyasztó szerződésében - mint kötelező tartalmi elemek - szerepelnek. Az árváltozás bejelentésének módját és határidejét pedig az üzletszabályzatában rögzítenie kell. A földgázszállítás és -elosztás - az egyetemes szolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés esetén is azonos módon - minőségében és árában a hatóság által szabályozott. A kereskedőnek nagyobb szabadsága van a fogyasztó igényeinek, felhasználási szokásainak jobban megfelelő árstruktúra, fizetési és egyéb működési feltételek ajánlatában.
A MEH tájékoztatása szerint lényeges változást tartalmaz a törvény a fogyasztói panaszok kezelésére. A lakossági fogyasztók számlázási, mérési, díjfizetési és tartozás miatti kikapcsolási panaszában 2009. július 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6; levelezési cím: 1428 Budapest, Pf. 20.) jár el. Egyéb panaszok kivizsgálásában továbbra is a MEH az illetékes. Első lépésben azonban minden esetben a szerződéses félhez (szolgáltatóhoz) kell fordulni, és amennyiben a probléma nem oldódik meg, akkor lehet a hatóságnál - írásban - panaszt tenni.
Németh Géza