- Miért olyan jelentős az atomenergia szerepe a hazai energiaellátásban?
- Az atomenergia versenyképes árú, nagy mennyiségű villamos energia termelésére alkalmas magas rendelkezésre állással, szén-dioxid-kibocsátás nélkül. Az urán jól készletezhető, kis térfogatban tárolható és akár több, független forrásból is beszerezhető. Jelenleg a paksi atomerőmű négy blokkjában állítjuk elő a hazai villamos energia közel 40 százalékát, a legolcsóbban és biztonságosan. Látni kell ezzel együtt azt is, hogy a magyar villamosenergia-rendszer beépített kapacitásának bővítési igénye 2030-ig 600 és 2600 megawatt között lehet (attól függően, hogy milyen fejlődési pályát ír le addig a gazdaság), ám figyelembe véve az elöregedett erőművek leállítási igényét, összességében 6000-8000 megawatt új kapacitást kell majd megépíteni, amelyből 2010-ig mintegy 1300 megawatt, 2010 és 2020 között további 3200 megawatt új kapacitásra lesz szükség. Mindezek miatt a paksi atomerőmű jelenlegi négy blokkjának üzemidő-hosszabbítása szükségszerű, és új atomerőművi blokkok építése is elkerülhetetlenné válik a következő két évtizedben.
- Mennyire gazdaságos a nukleárisenergia-termelés, szemben a hagyományos, illetve megújuló energiaforrásokkal?
- Egy új atomerőművi blokk mai árszinten 8-12 forint/kilowattóra önköltségi áron tudna nagy mennyiségű áramot termelni, míg az alternatív földgázalapú villamosenergia-termelés - a mai gázárak mellett is - 14-18 forint/kilowattóra áron tud villamos energiát adni. A nukleáris energia még akkor is gazdaságosabb, ha számba vesszük az atomerőművek nagyobb beruházási költségét, hiszen az üzemeltetés már lényegesen olcsóbb és nem növeli az ország földgáztól való, egyoldalú függését. Egy új atomerőművi blokk legegyszerűbben Pakson, a mostani erőművel azonos telephelyen lenne megépíthető, ugyanis a feltételek ott adottak és rendelkezésre áll a szükséges szakmai tudás is, valamint a régióban rendkívül magas az atomenergia támogatottsága. Ugyanakkor véleményem szerint érdeke lenne az országnak, hogy alaposan megvizsgáljuk egy alternatív telephely kiépítésének lehetőségeit is.
- Szinte állandóan visszatérő gondolat, hogy a nukleáris energia helyett inkább a megújuló erőforrásokat kellene előtérbe helyezni. Ez nem ad megoldást a növekvő energiaigények fedezésére?
- A megújuló energiaforrások nem az atomenergia alternatívái, hanem annak kiegészítői. Ha Magyarország képes lesz is teljesíteni 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedésének elérésére vállalt 16 százalékos részarányt, akkor is kérdéses, hogy milyen energiahordozó-bázison lehet a maradék 84 százalék energiát a lehető legjobb áron és legkisebb szén-dioxid-kibocsátás mellett megtermelni. Jelenleg a megújuló energiaforrások nem tudják kiváltani a hagyományos fosszilis- és nukleárisenergia-termelést sem. A megoldás egy gazdaságilag és környezetvédelmileg is megfelelő energiamix összeállítása. Ebben az energiamixben addig kell növelni a megújuló energiaforrások részarányát, ameddig az környezetvédelmi, műszaki és gazdasági szempontból racionális.
- A parlamenti határozatban szerepel a hulladéktárolás megoldása is. Ezen a téren mire számíthatunk, hiszen sokan éppen ezt látják az atomenergia legnagyobb problémájának.
- Bátaapátiban most épül a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolója, így ez a műszaki probléma megoldottnak tekinthető. Fel kell viszont gyorsítani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának ügyét, a tényleges telephelykutatást mihamarabb meg kell kezdeni. Magyarországnak be kell kapcsolódnia a nemzetközi kutatási programokba, amelyek célja a kiégett üzemanyagok végleges elhelyezési koncepciójának megváltoztatása, és a mai reaktorok kiégett nukleáris üzemanyagának energetikai hasznosítása. Ezzel együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által koordinált INPRO projektben és a vezető államok negyedik generációs reaktorok fejlesztését célzó programjában való aktív részvételre országosan koordinált kutatási programot kell indítani. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fizikát és még egy természettudományos tárgyat kötelezővé kellene tenni az érettségin, hogy a fiatalok új generációja kellő ismerettel lépjen ki az életbe. Ez nemcsak az energetikai kérdések megértéséhez elengedhetetlen, hanem a tudásalapú társadalom építéséhez, valamint a megújulóenergia- és energiahatékonysági programok sikeres végigviteléhez is.
Economx