BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az energiatermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások nem kerülhetők meg

Magyarországon az utóbbi években nem volt erőmű-fejlesztési program, emiatt nincs elegendő kapacitástartalék, így csak hazai erőművekből nem fedezhető a villamosenergia-igény. Ugyanakkor környezetünkben csökkent az exportkapacitás és nőtt az importigény, vagyis megszűnt a kínálati piac - mondta a Napi Energiagazdaságnak Csom Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának korábbi elnöke, aki ezeket a problémákat jelezte a miniszterelnöknek is.

2008. április 24. csütörtök, 23:59

Szlovákia - döntően a bohunicei atomerőmű két első blokkjának leállítása miatt - a korábbinál kevesebb villamos energiát képes exportálni. Ugyanez történt Bulgáriában is a kozloduji atomerőmű első blokkjainak leállítása következtében. Emiatt jelentősen csökkent az export a kapacitáshiányos Szerbia és Horvátország irányába, következésképpen nőtt ez utóbbi országokban a Magyarország irányából érkező villamosenergia-import iránti igény. Így térségünkben - a kapacitáshiány miatt - megszűnt a kínálati piac, ami törvényszerűen vezetett a fogyasztói árak növekedéséhez, hiszen a Szerbiában és Horvátországban kialakuló magas árak természetszerűleg visszahatottak a hazai árakra is. Alapvetően ez és a kötelező átvétel rendszere (ez utóbbi a megújuló forrásból előállított és a kapcsolt energiatermelésű villamos áramra vonatkozik) az oka a magyarországi áramár-növekedésnek, nem pedig a Magyar Villamos Művek (MVM) vélelmezett monopolhelyzete. Sőt az MVM jelentős szerepvállalása nélkül az árak még jobban növekedtek volna - hangsúlyozta Csom Gyula.
Mindezek miatt a kialakult helyzet a liberalizált villamosenergia-piaci feltételek között csak akkor változhat meg, ha Magyarországon és a térségben jelentősen nő a termelőkapacitás és kialakul a kínálati piac. Ebben az esetben is csak akkor történhet kedvező változás, ha a termelőkapacitások fejlesztése során a fogyasztói árak minimalizálására irányuló törekvés érvényesül, tehát a hosszú távú fogyasztói érdekek irányítják a kapacitásfejlesztést. Ehhez azonban a termelő társaságok döntéseit megfelelő állami eszközökkel - ha szükséges, akkor tulajdonosi szerepvállalással is - olyan irányba kell orientálni, hogy a kapacitásfejlesztésben ne a rövid távú beruházói érdekek domináljanak. Ha nem ez történik, akkor a kínálati piac esetleges kialakulása ellenére - alapvetően a földgáz ma is magas árának további várható növekedése következtében - a villamos energia termelői és fogyasztói árának további jelentős emelkedése prognosztizálható. Egy tőkeerős, regionális szerepre is képes MVM azonban jelentősen hozzájárulhat a kedvező irányú folyamatok beindításához. Emiatt az MVM meggyengítése jelentősen sértené Magyarországon a villamosenergia-fogyasztók közép- és hosszú távú érdekeit - hangsúlyozta Csom Gyula.
A hazai energetika speciális kérdése a termelő vállalatokkal a 90-es években megkötött hosszú távú megállapodások (htm-ek) kezelése. A htm-eket az Európai Unió általában a liberális villamosenergia-piaci követelményekkel összeegyeztethetetlennek tartja, különösen akkor, ha azok révén a burkolt állami támogatás gyanúja is felmerülhet. Helyes álláspont, ha ezt a kérdést is az eredeti cél - és nem annak eszköze - szempontjából vizsgáljuk.
A kérdés megoldását nehezíti, hogy ma már az új erőművek többnyire bankhitelből épülnek. A bankok viszont garanciát várnak, ami hosszú távú megállapodás - vagy valamilyen azzal egyenértékű dokumentum - nélkül nem adható. Ilyen feltételek mellett a htm-ek nem nagyon kerülhetők meg. Fontos viszont, hogy ilyen szerződés csak olyan erőmű esetében legyen megköthető, amely hosszú távon is biztosítja a legkisebb fogyasztói árat, azaz hosszú távon is garantálható az árstabilitás. Emellett az adott erőmű feleljen meg az energiapolitika többi alapkövetelményének (alappillérének) is, nevezetesen garantálja az ellátás biztonságát és a környezetvédelmi, klímavédelmi követelményeket is.
A fogyasztói árak hosszú távú minimalizálásának - az árstabilitásnak - a követelményét csak azok az erőművek elégítik ki, amelyek termelési költségében nem játszik domináns szerepet a ma is drága és várhatóan egyre dráguló tüzelőanyag. Ez az elv valószínűleg önmagában jelentősen hozzájárulna a földgáz villamos energetikai felhasználásának a csökkenéséhez. Az érvényes htm-ek újratárgyalása során is ezen fogyasztói érdekeket kellene - elsősorban - szem előtt tartani. Ezért a tárgyalásos megegyezés az egyetlen helyes út, nem pedig a szerződések felbontásának a kierőszakolása. Csom Gyula szerint - a rendelkezésre álló információk alapján - a megállapodás több erőművel már megszületett, illetve befejező stádiumban van.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet