Létezik egy piros virágú bokor, amely évszázadok óta nő Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában a forró éghajlatú helyeken. Nedveit eddig szappan és gyertya előállítására, illetve székrekedés, magas láz és malária elleni gyógyszerként használták. Amúgy, nyersen irdatlanul mérgező: szilva nagyságú gyümölcséből elég négy magot elfogyasztani a biztos halálhoz, tejszerű "vére" pedig napokig irritálja az ember bőrét, ha rá kerül.
A jatropha bokornak – amelyet egyébként a 16. században portugál telepesek hordtak szét Közép-Amerikából a világ minden tájára – mindezek mellett van két igencsak ígéretes tulajdonsága. Az egyik, hogy szinte bármilyen mostoha körülmények között megél, a másik, hogy első rangú biodízelforrás. Nyolc kilogramm jatrophából 2 kilogramm üzemanyag készíthető, amely a pálmaolajnál sokkal jobban tűri a szélsőséges hőmérsékleteket, ezért állítólag a motorok átalakítása nélkül, egyből használható szinte bármelyik mai dízelerőforrásban.
A BP olajmulti a brit D1 Oils bioüzemyanyag-céggel együttműködve 32 millió fontot szán a jatropha kutatására, India pedig kormányzati szinten támogatja a növény hasznosításával kapcsolatos tevékenységet. Ez egyrészt genetikai kutatásokat jelent, amivel igyekeznek tovább növelni a jatrophából kinyerhető üzemanyag mennyiségét, másrészt termesztési programot, amelyben olyan területeket vonnának művelés alá, amelyeket nem használnak élelmiszernövények termesztésére. Ez ma 63 millió hektár. A termelésbe nincstelen farmereket akarnak bevonni, a végcél, hogy ne csak a hazai szükségletre, hanem exportra is jusson a biodízelből. India évente 300 millió dollárt szán bioüzemanyagok fejlesztésére, a jatropha a lehetséges alapanyagok egyike. Szakértők szerint a belőle nyert biodízelt két év múlva már az európai járművekbe is töltik majd az autósok.
